A szabálytalan vizsgáztatók több millió forint kenőpénzhez jutottak.
A megalapozott gyanú szerint a korábban egy megyei kormányhivatal osztályvezetőjeként dolgozó kormánytisztviselő és a felnőttképzések adatait tároló elektronikus rendszert létrehozó, majd kizárólagos rendszergazdaként üzemeltető informatikus átalakította a rendszer működését. Ez alapján az egyes OKJ-vizsgák a rendszer felhasználói felületén nem jelentek meg, egy titkos felületre kerültek, amelyet csak ők és a velük együttműködő személyek láthattak. Így a szakmai és gazdasági kamarák, amelyek rendes körülmények között kijelölhetnék a vizsgabiztosokat, nem értesültek ezekről a vizsgákról, így vizsgabiztosokat sem tudtak kijelölni.
A kormánytisztviselőnek így volt lehetősége, hogy saját maga jelöljön vizsgabizottsági tagokat, akiknél már elérte, hogy a vizsgázókat átengedjék. Mindennek a tetejében a kormánytisztviselő a feleségével 2019 őszétől több olyan céget is irányított, amelyek vizsgára felkészítő tanfolyamokat, valamint vizsgáztatást szerveztek. Ezek a társaságok több mint húsz vizsgázótól kaptak pénzt - 150 és 440 ezer forint közötti összegeket.
Az ügyben a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség öt embert hallgatott ki gyanúsítottként, közülük három őrizetét rendelték el, két gyanúsítottnak pedig a letartóztatását indítványozták.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
