Titkos netes felületet hoztak létre egyes OKJ-s vizsgákon, csalás miatt nyomoznak az ügyészek

A szabálytalan vizsgáztatók több millió forint kenőpénzhez jutottak.

  • Eduline/MTI

A megalapozott gyanú szerint a korábban egy megyei kormányhivatal osztályvezetőjeként dolgozó kormánytisztviselő és a felnőttképzések adatait tároló elektronikus rendszert létrehozó, majd kizárólagos rendszergazdaként üzemeltető informatikus átalakította a rendszer működését. Ez alapján az egyes OKJ-vizsgák a rendszer felhasználói felületén nem jelentek meg, egy titkos felületre kerültek, amelyet csak ők és a velük együttműködő személyek láthattak. Így a szakmai és gazdasági kamarák, amelyek rendes körülmények között kijelölhetnék a vizsgabiztosokat, nem értesültek ezekről a vizsgákról, így vizsgabiztosokat sem tudtak kijelölni.

A kormánytisztviselőnek így volt lehetősége, hogy saját maga jelöljön vizsgabizottsági tagokat, akiknél már elérte, hogy a vizsgázókat átengedjék. Mindennek a tetejében a kormánytisztviselő a feleségével 2019 őszétől több olyan céget is irányított, amelyek vizsgára felkészítő tanfolyamokat, valamint vizsgáztatást szerveztek. Ezek a társaságok több mint húsz vizsgázótól kaptak pénzt - 150 és 440 ezer forint közötti összegeket.

Az ügyben a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség öt embert hallgatott ki gyanúsítottként, közülük három őrizetét rendelték el, két gyanúsítottnak pedig a letartóztatását indítványozták.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.