Az innovációs és technológiai miniszter egyedi határozata értelmében májusban és júniusban, szigorú óvintézkedések mellett adhatnak számot tudásukról a szakképzésben vizsgázók - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM).
A közleményben Pölöskei Gáborné, az ITM szakképzésért felelős helyettes államtitkára kiemelte: az iskolák az egészségvédelmi intézkedések betartásával akár már a jövő héttől (április 19-től) szervezhetnek vizsgára felkészítő, legfeljebb kiscsoportos konzultációkat, gyakorlati foglalkozásokat.
A szakmai vizsgák írásbeli részét az írásbeli érettségi vizsgákat követően, a korábban kiadott központi írásbeli vizsganapok szerinti időpontokban kell megszervezniük az intézményeknek. A szakképzés lényegét jelentő gyakorlati vizsgákat az iskolák az általuk meghatározott időpontban, májusban és júniusban tarthatják meg. A vizsgákat az érettségikhez hasonlóan a biztonsági előírások, köztük a másfél méteres védőtávolság betartásával, kis létszámmal kell lebonyolítani. Kötelező a maszkviselés, a védőeszközt és a kézfertőtlenítés lehetőségét az intézménynek kell biztosítania a vizsgázók és a vizsgabizottság tagjai számára. A vizsgahelyet, az eszközöket és a szerszámokat a feladat megkezdése előtt és elvégzése után fertőtleníteni kell.
A vizsgán azok a végzős tanulók vehetnek részt, akik az utolsó tanévben jelenléti vagy online formában a kötelező szakmai gyakorlat legalább 51 százalékát teljesítették. Akik ezt az arányt nem érték el, azok számára az intézmény vagy a duális partner augusztus 23. és október 1. között szervez gyakorlati képzést, a részvétel az ősszel szakmai vizsgázni kívánók számára kötelező.
A különleges szabályozás alapján igazoltnak kell tekinteni annak a tanulónak a hiányzását, aki a veszélyhelyzetre tekintettel nem vesz részt valamelyik vizsgán. Számára októberben vagy novemberben kell vizsgalehetőséget biztosítani, amely nem tekintendő javító- vagy pótlóvizsgának. Az intézmények május 10. után az ágazati alapvizsgákat is megszervezik.
A szakmai vizsga helyszínéül szolgáló szakképző intézmény a vizsgák biztonságos lebonyolítása érdekében május 10. és június 15. között délutáni időpontra szervezheti át a tanítási órákat, vagy digitális oktatást rendelhet el - olvasható az ITM közleményében.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
