Újabb támadás érte a diákokat Nigériában. Az eset most az északnyugat-nigériai Zamfara álamban történt, Jangebe városában.
Beszámolók szerint az ismeretlen fegyveres emberrablók éjfél után egy órával érkeztek az iskolához terepjárókkal és motorkerékpárokkal, és a biztonsági szolgálat egyenruhája volt rajtuk. A hírt azóta az állam kormányszóvivője is megerősítette, ám részleteket egyelőre nem árult el. A francia hírügynökség szerint az emberrablást a remélt váltságdíjért követték el, más hírportálok pedig helyszíni beszámolókra hivatkozva azt közölték, hogy a város más részeiből fegyverropogást lehetett hallani.
Alig több mint egy hét alatt ez a második gyerekrablás Nigéria északi részén, ahol rossz a biztonsági helyzet. A múlt héten az észak-nigériai Kagara egyik bentlakásos iskolájára támadtak ismeretlen fegyveresek, és több tucat diákot, illetve tanárt hurcoltak el. A nigeri kormányzó szóvivője a héten azt mondta, az ő kiszabadításukról jelenleg is tárgyalnak.
A nyugat-afrikai országban rendszeresek a tömeges emberrablások. Decemberben például a Boko Haram iszlamista szervezet rabolt el több mint 300 diákot az ugyancsak északon található Katsina állam egyik iskolájából. Az emberrablást a terroristák azzal indokolták, hogy a nyugatias oktatás sérti az iszlám tanokat. Az elrabolt diákokat egy héttel később elengedték.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
