Megvan, ki a szakképzési hivatal új elnöke

Kucsák László a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal új elnöke, megbízatása 2019. január 1-jétől határozatlan időre szól - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM).

  • MTI

Kucsák László a kinevezéséről szóló okiratot Palkovics László innovációs és technológiai minisztertől vette át szerdán. 

Az új hivatalvezető elsődleges célja a szakképzés és a felnőttképzés további fejlesztése, a 21. századi szakképzés megvalósítása - írták. A két évtizedes intézményvezetői gyakorlattal rendelkező pedagógus 2006-tól a Fővárosi Közgyűlés Oktatási Bizottságának alelnöke, parlamenti képviselőként az Oktatási Bizottság tagja, majd a Kulturális Bizottság alelnöke volt.

Aki jó mérnök akar lenni, annak szakgimnáziumban kell tanulnia?

A szakgimnazisták 46 százaléka érettségi után kimarad a rendszerből, nem fejezi be a szakképzést - mondta Pölöskei Gáborné, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.