Május végén kezdte a keresést, és csak októberre talált magának állást a Budapesti Corvinus Egyetem egyik tavalyi végzőse. Pedig még nem a bolognai, hanem a „hagyományos” rendszerben, vállalati pénzügy szakon szerezte a diplomáját, van felsőfokú német és középfokú angol szakmai nyelvvizsgája is.
Szorgalmasan kereste a megfelelő állást, az önéletrajzát csaknem 30 hirdetésre elküldte, és ezek felénél interjúzni is behívták. Azt mondja, csak azért ennyinél, mert idő kellett, hogy rájöjjön, a pénzügyi tanácsadót kereső hirdetések jó része valójában ügynököknek szól. Többször hitte magát befutónak az utolsó fordulóban, ahol aztán hideg zuhanyként érte az elutasítás. Leggyakrabban azért nem őt választották, mert még nem volt szakmai gyakorlata. Végül banki területen pályakezdő gyakornoki programban sikerült elhelyezkednie.
A cégek szemében az ideális friss diplomás olyan pályakezdő, akinek szakmai gyakorlata is van – fogalmazott a HVG-nek Polgár Zita, a Grafton Recruitment Személyzeti Tanácsadó Kft. tanácsadója, hozzátéve, hogy sok cégnél valóban hátrébb sorolják azokat, akiknek nincs tapasztalatuk. Ezért fontos, hogy a végzősök legkésőbb az utolsó évben elkezdjenek dolgozni – hangsúlyozta.
A helyzet azért nem reménytelen. Mindenkinek terem babér – fogalmazott a tanácsadó –, mert a pénzügyi-számviteli végzettség még mindig a legkelendőbbek közé tartozik, és manapság tulajdonképpen minden, speciális tudással párosuló gazdasági végzettség – például a vállalatirányítási rendszerek ismerete – eladható.
Keresett szakma a vámkezelő, a szállítmányozó, és „a logisztika is beindulni látszik”. A munkáltatók az általános végzettségekkel viszont nem tudnak mit kezdeni. Polgár tapasztalatai szerint „sokat markol és keveset fog” a művelődésszervező, a bölcsész, a kommunikációs és a nemzetközi kapcsolatok szakon végzett is. Öt-hat éve még előny volt az angoltudás, ami ma már pusztán alapkövetelmény, nélküle nagyon nehéz elhelyezkedni. „Viszont minden más nyelv további előnyt jelent.”
Aki jó állást szeretne, ma már jobb, ha legalább két idegen nyelvet folyékonyan beszél – véli Fülöp Zsuzsa, az Adecco Személyzeti Közvetítő Kft. munkaerő-közvetítési üzletág-igazgatója is. Szerinte elsősorban a reáltudományok ismerői tudnak jó helyen és jó munkabérért dolgozni, de a közgazdászokat is keresik a gyártó és szolgáltató cégek, valamint a bankok. A turizmus-vendéglátás szakon végzők viszont nincsenek könnyű helyzetben, ők nehezen tudnak elhelyezkedni a szakmájukban – mondta Fülöp.
A végzettség és a megszerzett tapasztalat mellett egyre jobban számít a munkához és a változásokhoz való hozzáállás, a kitartás, a folyamatos tanulási szándék és a lojalitás, de még így sem teljesen elégedettek a cégek. „Nagyon megváltozott a felsőfokú képzés minősége. Sokszor halljuk a partnereinktől, hogy rengeteg pluszbefektetést kíván a frissen végzettek továbbképzése, tréningje” – fogalmazott az igazgató.
Az sem mindegy, ki hol végzett, de ezt személyiséggel, hozzáállással ellensúlyozni lehet – vélik a szakértők. A Budapesti Műszaki Egyetem (BME) mérnöki diplomája azért előnyt jelent, és a Corvinus is jó ajánlólevél, amikor hasonló tudású, nyelvismeretű jelentkezők között kell dönteni. Aki a bachelordiplomát kevéssé neves intézményben szerezte, annak mindenképpen érdemes a mesterképzést már nagynevű egyetemen elvégeznie – tanácsolják a szakértők.
A versenyszektor mindenesetre szereti a friss diplomásokat. Például mert új ötleteket és szellemiséget vihetnek a céghez, és könnyebben alakíthatók, jobban alkalmazkodnak. A Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet összesen 6246 vállalati vezető válaszai alapján összeállított elemzése emellett valószínűsíti, hogy az idén csökken majd a hr-munkatárs, a pénzügyes, a könyvelő, a logisztikus és a marketinges friss diplomások iránti kereslet.
A gazdasági szakokat befejezők esélyei a diplomás-pályakövetési adatok szerint is jók, igaz, az adatfelvételeket nem kísérte túl nagy válaszadási hajlandóság. Például a Corvinus gazdálkodástudományi karán végzettek 91 százaléka teljes munkaidőben dolgozik, és mindössze másfél százalékuk munkanélküli. A Budapesti Műszaki Egyetem hasonló karán a válaszadók 89 százaléka volt főállású dolgozó, és egy százaléka állástalan. A felvi.hu honlapon elérhető adatok szerint a gazdasági karok közül a legrosszabb képet a Modern Üzleti Tudományok Főiskolája festi, ahol a végzettek 76 százaléka nyilatkozott úgy, hogy főállásban dolgozik valahol, míg kilenc százalékuk mondta, hogy nincs állása.
A Budapesti Gazdasági Főiskola 2010-es felmérésében részt vett egy, illetve három éve végzett hallgatók közül minden második már az államvizsga időpontjában dolgozott állandó munkahelyen, további harmaduk pedig a végzés után 3 hónapon belül el tudott helyezkedni. A legtöbben a magánszektorban dolgoznak, 49 százalékuk nagyvállalatnál vagy az állami szférában, 51 százalékuk kis- és közepes vállalkozásoknál.
„Ezt nagy sikernek tartjuk, amiben szerepet játszhat a főiskola gyakorlatorientált képzése és az összefüggő szakmai gyakorlat a hetedik félévben” – mondta a HVG-nek Ferkelt Balázs általános rektorhelyettes. A leghamarabb és legkönnyebben a nemzetközi gazdálkodás, a kereskedelem és marketing, a gazdálkodás és menedzsment, valamint a pénzügy és számvitel szakokon végzettek tudnak elhelyezkedni, csaknem minden második diplomás azonnal talált magának állást. Az emberi erőforrás, a kommunikáció és médiatudomány, illetve a turizmus-vendéglátás szakosoknak kicsit hosszabb idő kellett a sikeres, megfelelő jövedelmet kínáló munka megszerzéséhez, de ötven százalékuk a végzést követő három hónapon belül talált magának állást – mondta a rektorhelyettes. A turizmus szakosoknak nehezebb az elhelyezkedés, a főiskola végzőseinek hat százaléka egy év elteltével sem talált állást.
A „bolognások” munkaerő-piaci debütálásáról egyelőre keveset tudni. „Még nincs túl sok visszajelzés, de a nyelvet jól beszélő végzettek viszonylag gyorsan találnak helyet. Mi elsősorban a shared service centerek (szolgáltatóközpontok) esetében látjuk, hogy népszerűek – mondta az Adecco igazgatója. A bachelorképzésben végzettek előnyének mondják, hogy korán kikerülnek a munkaerőpiacra, ugyanakkor ez a hátrányukra is válhat. A leggyakoribb munkáltatói elvárások 1–3 éves elméleti számviteli képzést fogalmaznak meg, ám a piacvezető cégek újabban a mesterszakon szerzett diplomát előnyként kezdik feltüntetni – mondott példát Polgár Zita.
Az Educatio Nonprofit Kft. kutatása arra jutott, hogy a munkaerőpiac nagyjából úgy kezeli az alapképzés diplomásait, mint a korábbi főiskolai oklevéllel rendelkező pályakezdőket. A fizetésük és az elégedettség a munkájukkal mégis valamivel alacsonyabb az átlagnál – a kutatók szerint talán azért is, mivel „a munkáltatók még nem ismerik az új képzésben rejlő lehetőségeket és tartalmat”. Az alapszakon végzettek közül mindenesetre jóval többen folytatják az iskolapadban, például valamely mesterképzésen, mint a volt főiskolások. Míg a korábbi felsőoktatási rendszerben a tanulók 26-27 százaléka, a bachelordiplomával rendelkezőknek csaknem a fele (44 százaléka) kezd újabb tanulmányokba diplomázása után, és 29 százalékuk nem dolgozik a tanulmányai mellett.
Kovács Erika
HVG
