A felnőttképzés történetéről Pécsett

Harangzúgással kezdődött A felnőttképzés története Közép-Európában című szimpózium a Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrásfejlesztési Karán (PTE FEEK), október másodikának reggelén. A megnyitót, melyen Koltai Dénes dékán mondott beszédet, a PTE FEEK által létrehozott egyetemi kertben tartották, ahol a konferencia kezdetének tiszteletére megszólaltatták a harangot is.

  • Edupress
A rendezvény nemzetközi, hiszen a szimpózium kezdeményezői közt szerepel a Német Népfőiskolai Szövetség; Osztrák Népfőiskolai Szövetség; az Alpen-Adria Universität (Klagenfurt, Ausztria); a Maribori Egyetem (Szlovénia), valamint a helyszínt is biztosító PTE FEEK.

A háromnapos rendezvényen több mint 40 szakember vesz részt, a kutatók nyolc közép-európai országból érkeznek. A szimpózium tagjai az eddigi kilenc tudományos eseményen összehasonlító történeti aspektusból, módszertani nézőpontból dolgozták fel Közép-Európa felnőttképzésének történetét. A mostani, sorban a tizedik szimpóziumon a felnőttképzés régiókban betöltött szerepét, a regionális képzési hálózatok tapasztalatait dolgozzák fel a résztvevők, vizsgálva a termelési rendszerek tudásszükségletét és a tudáspiac szabályszerűségeit.

(www.edupress.hu)
Hozzászólások

Teljesen átalakítanák a KRÉTA-t: beépített chatet kapnának a tanárok, AI segítené a diákokat

A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.