420 ezer forint - ez tartják "jó fizetésnek" a Z generációsok, legalábbis a British Telecommunications által ismertetett felmérés alapján.
A fiatalok olyan kérdésekre válaszoltak, hogy milyennek látják a saját jövőjüket és a hazai társadalmi, gazdasági folyamatok alakulását a következő 10 évben, és kiderült: rengetegen terveznek külföldi munkavállalást. A felmérés időtartama alatt 9099 kitöltés történt.
A fiatalok átlagosan 269 ezer forintot tartanak olyan fizetésnek, amiért tervezett képzettségükkel már elmennének dolgozni, és 420 ezer forintot tartanak kifejezetten jó fizetésnek. Erős a nemek közti különbség: a férfiak 100.000 forinttal magasabb bért tartanak kifejezetten jó fizetésnek, mint a nők . A 14-19 éves korosztály is nagyobb összegekre számít, mint a 20-25 évesek, de itt az álomfizetések közti különbség kisebb (49.000 forint), mint a nemek közt - derül ki a kutatásból.
Illetve a közleményből az is kiderült, hogy a nők nem csak az alacsonyabb bért, de a több kötöttséggel járó munkakört is elfogadnák.
A fiatalok többsége arra számít, hogy tíz év múlva alkalmazottként fog dolgozni, de kétötöd azok aránya, akik elképzelésük szerint vállalkozók lesznek. Emellett sokan (különösen a 20-25 évesek) terveznek külföldi munkavállalást. A legkedveltebb célországok az Egyesült Államok, Anglia és Németország, a leginkább preferált munkahely pedig a nagy nemzetközi cég.
Mennyit kereshettek érettségivel? Itt vannak a számok
Mennyit lehet keresni pályakezdőként egy érettségivel? Ennek jártunk utána a vizsgák előtt szűk egy héttel. Megéri továbbtanulni, anyagi szempontból mindenképp, de az OKJ is növelheti valamicskét a várható bért az érettségihez képest. A magyarországi átlagbéreknél 30 százalékkal kevesebbet, átlagosan bruttó 200 ezer forintot keres egy pályakezdő - derül ki a fizetesek.hu legutóbbi, erre vontakozó kutatásából.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
