Milyen részekből áll a középszintű angolérettségi? Mennyi idő van egy-egy feladattípusra? Hány pontot lehet szerezni? Ezekre a kérdésekre kaphattok választ.
Minden élő idegen nyelvi vizsga egy írásbeli és egy szóbeli részből áll. Ezek azonban további egységekből állnak: olvasott szöveg értése, hallott szöveg értése, beszédkészség és íráskészség, nyelvhelyesség.
A középszintű angolérettségi hivatalos megoldását itt találjátok.
Az emelt szintű angolérettségi hivatalos megoldását itt találjátok.
Folyamatosan frissülő tudósításunkat itt találjátok a magyarérettségiről.
Mennyi idő van az írásbelire?
A négy részből álló írásbelire összesen 180 perc van. A szövegértési feladatsort 60 perc alatt kell kitölteni, 30 perc alatt pedig a nyelvhelyességi részt, egy 15 perces szünet után 30 perc van a hallott szöveg értésére, 60 pedig az íráskészségre.
Milyen szövegek és feladatok vannak az "olvasott szöveg értése" résznél?
Rövid, hétköznapi nyelven íródott szövegek szoktak szerepelni, például egy használati utasítás, egy újságcikk, egy levél vagy ismeretterjesztő, akár irodalmi szöveg is. Ami a feladatokat illeti, lehet többek között feleletválasztás, igaz-hamis, egymáshoz rendelés (pl. címhez vagy képhez szöveg), sorrendállítás, hiányos szöveg kiegészítése, rövid választ igénylő feladatok, stb. A feladatsor 3-4 szövegből és 3-4 feladatból áll.
Használhatnak szótárt az angolérettségin a vizsgázó diákok?
Milyen feladatok megoldásához használhattok szótárt a közép- és az emelt szintű idegen nyelvű érettségin? Fontos kérdésre válaszolunk. Mind a közép-, mind az emelt szintű érettségin csak az íráskészséget mérő feladatok megoldásához használhattok nyomtatott szótárt, a többi részhez - olvasott szöveg értése, nyelvhelyesség, hallott szöveg értése - nem.
Mire lehet számítani a nyelvhelyesség feladatrésznél?
Hasonlóan a szövegértéshez, egy szövegrészlet alapján kell feladatokat megoldani. Ez a vizsgarész azt méri, hogy képes-e a vizsgázó gyakran használt nyelvtani szerkezetek és lexikai egységek felismerésére, kiegészítésére és létrehozására. Például megadott szavak ragozott alakjainak vagy a belőlük képzett új szavaknak a szövegbe illesztése is lehet feladat. Összesen 3-4 feladat várható, melyekhez a felhasznált szövegek együttes terjedelme 500-600 szó.
Milyen szövegek fordulhatnak elő a hallásértésnél?
Többek között telefonbeszélgetések, műsorrészletek, interjúk vagy közérdekű közlemények, mint például egy pályaudvaron vagy áruházban elhangzott bejelentés, de lehet akár időjárás-jelentés vagy egyéb médiaközlemény. A hanganyag 6-9 perces lehet, összesen 2-3 szövegből és 2-3 feladatról van szó.
| Érettségizzetek velünk! |
Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat. A 2018-as érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket. |
Hány levelet kell írni az íráskészség résznél? Ezeknek hány szavasnak kell lenniük?
Két szövegalkotási feladatból áll ez a rész. Az egyik levélnek 80-100 szó terjedelműnek kell lennie, a másiknak 100-120 szavasnak. Ezeket a határokat nem szabad nagyon alul- vagy túlteljesíteni, mert ez pontlevonással járhat. Ehhez segítségként itt egy táblázat, ahol megtaláljátok, hogy a középszintű angolérettségihez - ami B1-es szintnek felel meg - milyen nyelvtani szerkezeteket kell ismernetek.
Milyen típusú leveleket várnak?
Általában személyes vagy magánjellegű közlést vagy meghívót kell írni: például e-mail, üzenet, blog, naplóbejegyzés vagy hivatalos levél. Az első, interakciós szöveget három irányító szempont alapján, a második, véleménykifejtő levelet pedig négy irányító szempont alapján kell megírni.
Hány pontot lehet kapni a levelekért? Milyen szempontok alapján?
Az elsőért maximum 11 pontot lehet kapni három szempont alapján, ezek a következők: a feladat teljesítése és hosszúsága (5 pont), szókincs, kifejezésmód (3 pont), nyelvhelyesség, helyesírás (3 pont). A második, hosszú levélért 21-22 pontot lehet szerezni. Itt már több szempontot vesznek figyelembe, az előbbieken kívül (amelyekért ennél a feladatnál 5-5 pont járhat) nézik a hangnemet, az olvasóban keltett benyomást (2 pont), valamint a szövegalkotás logikáját, felépítését (4 pont). A pontozásról bővebben itt olvashattok.
Milyen egységekből áll a szóbeli vizsgarész?
Három egységből áll, amelyeket megelőz egy bemelegítő társalgás, ezt még nem értékelik. Aztán következik a társalgás (10 pont), majd szerepjáték vagy vita (10 pont) és harmadikként az önálló témakifejtés (10 pont) rész. A maximálisan elérhető 30 ponton túl 3 pont kapható még a beszédtempóért, kiejtésért és hanglejtésért. A pontozásról bővebben itt olvashattok. Szóbeli mintatételeket itt találtok, de a kommunikációs szándékokról is olvashattok egy összefoglalót.
Mit érdemes tudni erről a három egységről?
A társalgási egységben a vizsgázó kap néhány előre megtervezett (a húzott feladatlapon is szereplő) kérdést, ezeket kell megválaszolnia, a második részben egy vitában kell részt vennie a vizsgáztatóval egy témával kapcsolatban, ez ellen vagy mellette kell érvelnie a vizsgázónak. Az utolsó, harmadik részben pedig egy adott témáról kell a véleményét megfogalmaznia a vizsgázónak vizuális segédanyagok (képek, rajzok) segítségével.
Hogyan zajlik a szóbeli vizsga?
A vizsgázó húz egy tételt, amely tartalmazza az összes feladatrészt. Felkészülési idő nincs, azonban a feladatok végiggondolásához körülbelül fél percet adnak. A tájékoztató szerint mindez 15 perc alatt lezajlik.
A 2018-as érettségiről szóló, folyamatosan frissülő cikkeinket itt találjátok.
Fontos figyelmeztetés: ezek a végzős középiskolások nem érettségizhetnek
Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Egy olvasóteret is elneveztek a tiszteletére. Pénteken a Krasznahorkai-év részeként díszdoktorrá avatták a Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlót egykori iskolájában, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán. Az avatással párhuzamosan megnyílt a Krasznahorkai Olvasótér is a Trefort-kerti könyvtárában – számolt be róla az MTI.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Várhatóan október közepén és január elsején is emelkedik a NOKS- és technikai dolgozók fizetése – jelentette be Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter. A szektorban dolgozók 2013 óta nem részesültek érdemi béremelésben.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
