Itt már a 2026-os felvételi pontszámítási szabályait is megnézhetitek

Mutatjuk, ez pontosan mit jelent.

  • Székács Linda

Bár alig néhány nappal ezelőtt ért véget a 2025-ös általános felvételi eljárás, az Oktatási Hivatal oldalán már azok is elkezdhetik nézegetni a felvételi követelményeket, akik csak jövőre felvételiznének valamelyik magyar egyetem alap-, osztatlan- vagy mesterképzésére.

A felvi.hu-n a "Pontszámítás 2026" menüre kattintva kiválaszthatjátok, hogy melyik intézményben és milyen szak érdekel titeket, a rendszer pedig ezek alapján listába szedi nektek, hogy a bekerüléshez milyen feltételeket kell teljesíteni, miből számolják például az érettségi és a tanulmányi pontokat, mi ér intézményi pontot és mennyit.

Ha ti is nézelődnétek, a funkciót ide kattintva éritek el.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.