Mutatjuk a tíz legtöbb elsőhelyes jelentkezőt vonzó mesterképzést.
9245 - ennyien jelentkeztek a 2024-es felsőoktatási felvételin valamelyik magyar egyetem nappali tagozatos, államilag finanszírozott mesterképzésére. Az Oktatási Hivatal friss statisztikái szerint idén mintegy 120 990-en jelentkeztek valamelyik magyar egyetemre. A legtöbben (67%) alapképzésre, míg a jelentkezők 20 százaléka mesterképzésre.
Azt, hogy egy szakra összesen hányan jelentkeztek, az OH idén nem tette közzé, azonban az elsőhelyes jelentkezők száma alapján a tíz legnépszerűbb nappali tagozatos, államilag finanszírozott mesterképzés listája a következőképp alakul:
Március 25-én egyébként elindult a felvételi ügyintézési időszaka. A jelentkezőknek július 10-ig lehetőségük van adatmódosításra, hiánypótlásra, egy alkalommal pedig akár a jelentkezési listájuk sorrendjén is változtathatnak.
"Az egyszeri sorrendmódosítás lehetőségével akkor érdemes élni, ha valamely okból megváltozott a felvételizők preferencia-sorrendje, ami alapján a jelentkezéseiket rangsorolták. Nem érdemes sorrendet módosítani, ha valamelyik jelentkezési helyen nem sikerült az alkalmassági vizsga, hiszen ez esetben az adott szakra egyébként is sikertelennek számít a jelentkezés" - írják a felvi.hu-n.
Új egyetem és szak ilyenkor már nem vehető fel a listába.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
