Az ügyintézési időszak végével és a ponthatárhúzás közeledtével egyre többen már azon gondolkodhattok, mi lesz, miután megtudjátok, melyik egyetemre nyertetek felvételt. Az egyik legfontosabb kérdés a lakhatás, legfőképp, ha vidékről a fővárosba, vagy épp ellenkezőleg, a fővárosból vidéki egyetemre mennétek, távol a lakóhelyetektől. A legolcsóbb lehetőség kétség kívül a kollégium, az érvényes jelentkezéshez viszont számos dokumentumra lesz szükségetek, amiket akár lassan el is kezdhettek beszerezni.
A legfontosabb tudnivaló, mielőtt elkezditek beszerezni a szükséges papírokat, hogy minden egyetem kollégiumi felvételi rendszere eltérő, így az is különbözhet, hogy mire adnak pontokat, mire nem, és bizonyos dolgokra mennyit. Ami viszont nagyjából megegyezik, az a jogosultságot igazoló papírok listája. Kollégiumi felvételt ugyanis nem mindenki nyerhet, szociális alapon döntik el, ki jogosult rá, és ki nem. Van olyan egyetem például, ahol csak az államilag támogatott hallgatóknak jár, máshol viszont az önköltséges képzéseken tanulók is kaphatnak ilyen diákszállást.
Amire mindenképp szükségetek lesz, az az érettségi bizonyítványotok, hiszen a tanulmányi eredmények ebben az esetben is számítanak. Kelleni fog ezen kívül egy - általában három hónapnál nem régebbi - jövedelemigazolás a szüleitek keresetéről, továbbá, ha esetleg van olyan testvéretek, aki még iskolába jár, akkor be kell szereznetek egy igazolást az ő tanulói jogviszonyáról is.
Számíthat ugyanakkor a távolság az egyetem és a lakóhelyetek között: minél távolabb laktok tehát, annál nagyobb az esélyetek a bekerülésre. Ahhoz viszont, hogy ez tényleg érvényes is legyen, papírokkal igazolnotok kell, hogy hol laktok, amiről általában a helyi kormányablakban tudtok egy hivatalos papírt kérni.
Pontokat ér az is, ha esetleg hátrányos helyzetűek vagytok, tehát a szüleitek keresete nem ér el egy bizonyos összeget, esetleg árvák vagy félárvák vagytok, vagy tartós betegséggel rendelkeztek. Ezekről mind hivatalos igazolást kell benyújtanotok.
Azt, hogy egy adott egyetem pontosan mit kér, legkésőbb a felvételi után néhány héttel, augusztus közepén vagy végén megtudjátok, hiszen ekkor indul a kollégiumi jelentkezés a gólyák, vagyis a frissen felvett hallgatók számára.
Hány perces a fizikaérettségi közép- és emelt szinten? Hány pontot lehet elérni a vizsgákon, és milyen témakörökből kell felkészülniük a vizsgázóknak? Összegyűjtöttük a legfontosabb információkat. A mai fizikaérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karnak.
Több mint 250 hallgató ért egyet azzal a nyílt levéllel, amit a Hallgató Önkormányzat fogalmazott meg az egyetemi autonómia helyreállításáról, a kuratóriumi rendszer felszámolásáról, a hallgatói beleszólás hiányáról, az oktatói állomány átalakításáról, a képzési férőhelyek felülvizsgálatáról és az állandó játszóhely hiányáról Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszternek, valamint Tarr Zoltán leendő kulturális miniszternek.
Az iskolarendszer ma leginkább azokat a gyerekeket ismeri fel tehetségként, akik jól teljesítenek a versenyeken, gyorsan alkalmazkodnak az elvárásokhoz, és abban kiválóak, amit a rendszer eleve értékesnek tart. Kaderják Anita oktatáskutató szerint ezzel éppen azok a gyerekek veszhetnek el, akik másképp gondolkodnak, kérdeznek, alkotnak vagy egyszerűen csak nem férnek bele a tananyagvezérelt oktatás szűk kereteibe.
A BME helyzete ezért nem pusztán intézményi finanszírozási kérdés, hanem felsőoktatás-politikai és alkotmányossági jelentőségű ügy” – fogalmazott abban a Facebook-posztban a MOJ Műegyetemiek az Oktatás Jövőéért csoportja.
