"Mindegy, hány ChatGPT születik, informatikusokból sosem lesz túl sok"

Több ezer diák mérettette meg magát ma is a középszintű írásbeli informatika vagy digitális kultúra érettségin. Az informatika fontosságáról Charaf Hassan, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem dékánja beszélt az Eduline-nak. A mai informatika érettségi nap szakmai támogatását köszönjük a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának.

  • Székács Linda

„Mindegy, hány ChatGPT születik még a jövőben, informatikusokból sosem lesz túl sok”– véli Charaf Hassan, a BME VIK dékánja. A kar vezetőjével a középszintű informatikaérettségi apropóján beszéltünk az informatikatanulás és az informatikusok fontosságáról, akikből - elmondása szerint - a világ folyamatos digitalizációja és az ezzel kapcsolatban felmerülő problémák miatt sosem lesz túl sok. Még akkor sem, ha ezek a szakok egyre népszerűbbek a felsőoktatásba készülő diákok körében.

Pedig az informatikaoktatás alapvetően nem annyira hangsúlyos a középiskolások tantervében, hiszen a gimnazisták órarendjébe  jelenleg heti három ilyen tanóra van betervezve. Aki ennél többet szeretne - mert magasabb szinten is megismerné a tantárgyat vagy már a tizedik osztály végén tudja, hogy ezen a területen tanulna tovább - az fakultációra kell jelentkezzen. Itt már felbukkan a programozás, bár – teszi hozzá a dékán – közel sem olyan szinten, mint később az egyetemen. Ez azonban így van rendjén, hiszen „élesen elkülönül az a tudás, amit a középiskolának és az egyetemnek kell biztosítania”, Charaf Hassan szerint pedig a BME-n különösen odafigyelnek arra, hogy az első félévben mindenkit „felzárkóztassanak” a komolyabb tudás elsajátításához szükséges szintre.

A felsőoktatási intézménynek elsősorban olyan diákokkal kell számolnia és számítania, akik magántanár nélkül, „standard tudással” érkeznek. Éppen ezért a BME informatikai képzéseire bekerülő gólyák az első félévben olyan kurzusokon vesznek részt, melyeknek célja az olyan diákok felzárkóztatása is, akik esetleg hiányosabb ismeretekkel rendelkeznek.

„Egyeseknek ez esetleg könnyen megszerezhető kredit, de ennyi azért belefér. Másoknak viszont nagyon fontos, hogy akkor se szenvedjenek hátrányt, ha bekerültek az egyetemre, de egy kicsit hiányosabb a tudásuk” – jegyzi meg a dékán.

A dékánt arról is kérdeztük, végül milyen arányban helyezkednek el ezen a pályán a náluk végző informatikus hallgatók. Erre a kérdésünkre azt válaszolta, könnyebb, ha azt mondja, kik azok, akik végül nem ezt a pályát választják, ezeknek a frissdiplomásoknak a száma ugyanis közel áll a nullához.

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2023-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Az idei középszintű informatika érettségi feladatlapjait itt láthatjátok:

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.