A vizsga első része után most a szövegalkotási feladatrészről is megkérdeztük, mit gondol a nyelvtanárunk.
Az olvasott szöveg értése és a nyelvtani feladatok után a nyelvi érettségi második felében a hallás utáni szövegértésükről és az önálló szövegalkotási készségeikről kell számot adniuk a diákoknak. Az Eduline által megkérdezett nyelvtanár a vizsga első feléről korábban azt mondta: egyszerű, de néhol trükkös feladatokat kaptak a diákok és nem árt kiemelten figyelniük a helyesírásukra sem.
Mivel a hallás utáni szövegértés hanganyaga nem jutott el hozzánk, ezért arról nem tudnak véleményt mondani, a feladatlap viszont ránézésre nem tűnik a legegyszerűbbnek, a levelek viszont annál kedvezőbbek a diákok számára, hiszen az egyik feladatban baráti levelet kell írniuk, ami sokkal könnyebb és szerethetőbb formátum, mint a hivatalos, míg a másikban háziállatokkal kapcsolatban kell véleményt alkotniuk. Ez csak azért okozhat nehézséget számukra, mert viszonylag sok pontot kell tömören megfogalmazniuk.
Az angolérettségiről szóló folyamatosan frissülő tudósításunkat itt követhetitek:
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
