Az érettségi vizsgák megkezdésének már évek óta feltétele ötven óra közösségi szolgálat. De meddig kell ezt teljesítenetek? És mi a helyzet akkor, ha előrehozott érettségit tesztek? Fontos kérdésekre válaszolunk.
Azt már biztosan tudjátok, hogy az érettségi vizsgák megkezdésének feltétele ötven óra közösségi szolgálat. Abban az esetben, ha ezt nem teljesítitek, nem kezdhetitek meg – egyetlen vizsgatárgyból sem – az érettségi vizsgát.
Meddig kell teljesíteni?
Az utolsó középiskolai évfolyam végéig kell teljesíteni a közösségi szolgálatra vonatkozó előírásokat.
Azok, akik előrehozott érettségi vizsgát tesznek, a középiskolai tanulmányaikat még nem fejezik be, így esetükben nem ez a vizsgaidőszak a középiskola elvégzését közvetlenül követő érettségi vizsgaidőszak.
A technikumi képzésben tanulókra külön szabályok vonatkoznak, nekik az érettségi vizsga megkezdésének, azaz már az első előrehozott vizsgának is feltétele az 50 óra közösségi szolgálat teljesítése.
Azoknak is teljesíteniük kell a közösségi szolgálatot, akik év végén megbuktak?
Ha végzősök vagytok és rendes érettségi vizsgára jelentkeztetek, de év végén valamelyik tárgyból elégtelen osztályzatot kaptatok, azt jelenti, hogy nem végeztétek el a középiskolát, így csak előrehozott érettségi vizsgát tehettek.
Az előrehozott érettségi vizsga megkezdésének – a köznevelésben – nem feltétele a közösségi szolgálat teljesítése.
A közösségi szolgálatot annak is teljesítenie kell, akinek van már érettségi bizonyítványa, de most újra szeretne érettségi vizsgát tenni?
Nem, az érettségi bizonyítvánnyal rendelkező vizsgázókra ez a rendelkezés nem vonatkozik.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
