Majdnem húszezren érettségiznek idén ősszel, a legtöbben előrehozott vizsgára jelentkeztek

Október 14-én, pénteken a nemzetiségi nyelvi és irodalmi vizsgákkal kezdődik a 2022-es őszi érettségi.

  • Eduline/MTI

A vizsgákat az erre kijelölt középiskolák és a kormányhivatalok szervezik meg. Idén ősszel 183 helyszínen 19 459-en érettségiznek, a lebonyolításban 235 vizsgabizottság működik közre.

Az írásbeli vizsgákat október 14. és október 27., az emelt szintű szóbeliket november 10. és 14., a középszintű szóbeliket pedig november 21. és 25. között tartják.

Az őszi érettségin rendes, szintemelő, kiegészítő, ismétlő, pótló és javító, valamint előrehozott vizsgára is lehetett jelentkezni. Az előrehozott (43,1 százalék) és a szintemelő (27,1 százalék) vizsgák aránya a legnagyobb, ezeket követik a javító (11,8 százalék), a rendes (8,8 százalék), az ismétlő (5,1 százalék) és a kiegészítő (2,8 százalék), valamint a pótló vizsgák (1,4 százalék) - írta az Oktatási Hivatal.

Az érettségizők várhatóan több mint 21 700 vizsgát tesznek: 9900-at emelt, 11 800-at pedig középszinten. A jelentkezők választása alapján ebben a vizsgaidőszakban - az idegen nyelven teljesíthető vizsgatárgyakat (például történelem, matematika) külön számolva - középszintű érettségit 98, emelt szintűt pedig 79 tantárgyból tesznek - áll a közleményben.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István