Október 14-én, pénteken a nemzetiségi nyelvi és irodalmi vizsgákkal kezdődik a 2022-es őszi érettségi.
A vizsgákat az erre kijelölt középiskolák és a kormányhivatalok szervezik meg. Idén ősszel 183 helyszínen 19 459-en érettségiznek, a lebonyolításban 235 vizsgabizottság működik közre.
Az írásbeli vizsgákat október 14. és október 27., az emelt szintű szóbeliket november 10. és 14., a középszintű szóbeliket pedig november 21. és 25. között tartják.
Az őszi érettségin rendes, szintemelő, kiegészítő, ismétlő, pótló és javító, valamint előrehozott vizsgára is lehetett jelentkezni. Az előrehozott (43,1 százalék) és a szintemelő (27,1 százalék) vizsgák aránya a legnagyobb, ezeket követik a javító (11,8 százalék), a rendes (8,8 százalék), az ismétlő (5,1 százalék) és a kiegészítő (2,8 százalék), valamint a pótló vizsgák (1,4 százalék) - írta az Oktatási Hivatal.
Az érettségizők várhatóan több mint 21 700 vizsgát tesznek: 9900-at emelt, 11 800-at pedig középszinten. A jelentkezők választása alapján ebben a vizsgaidőszakban - az idegen nyelven teljesíthető vizsgatárgyakat (például történelem, matematika) külön számolva - középszintű érettségit 98, emelt szintűt pedig 79 tantárgyból tesznek - áll a közleményben.
Hány perces a fizikaérettségi közép- és emelt szinten? Hány pontot lehet elérni a vizsgákon, és milyen témakörökből kell felkészülniük a vizsgázóknak? Összegyűjtöttük a legfontosabb információkat. A mai fizikaérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karnak.
Több mint 250 hallgató ért egyet azzal a nyílt levéllel, amit a Hallgató Önkormányzat fogalmazott meg az egyetemi autonómia helyreállításáról, a kuratóriumi rendszer felszámolásáról, a hallgatói beleszólás hiányáról, az oktatói állomány átalakításáról, a képzési férőhelyek felülvizsgálatáról és az állandó játszóhely hiányáról Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszternek, valamint Tarr Zoltán leendő kulturális miniszternek.
Az iskolarendszer ma leginkább azokat a gyerekeket ismeri fel tehetségként, akik jól teljesítenek a versenyeken, gyorsan alkalmazkodnak az elvárásokhoz, és abban kiválóak, amit a rendszer eleve értékesnek tart. Kaderják Anita oktatáskutató szerint ezzel éppen azok a gyerekek veszhetnek el, akik másképp gondolkodnak, kérdeznek, alkotnak vagy egyszerűen csak nem férnek bele a tananyagvezérelt oktatás szűk kereteibe.
A BME helyzete ezért nem pusztán intézményi finanszírozási kérdés, hanem felsőoktatás-politikai és alkotmányossági jelentőségű ügy” – fogalmazott abban a Facebook-posztban a MOJ Műegyetemiek az Oktatás Jövőéért csoportja.
