Ezekre a szakokra lesz a legnehezebb bekerülni idén, itt vannak a felvételi statisztikák

Idén 99 192-en felvételiztek egyetemre vagy főiskolára, ez 2 700-al kevesebb, mint a tavalyi jelentkezőszám. A legnépszerűbb szakok között is van átrendeződés.

  • Csik Veronika

Összesen 99 192-en jelentkeztek idén egyetemre vagy főiskolára - közölte Brassói Sándor, az Oktatási Hivatal (OH) megbízott elnöke az Innovációs és Technológiai Minisztérium csütörtöki sajtótájékoztatóján. A 2021-es általános felvételin 101 881, 2020-ban pedig 91 458 diák jelentkezett a felsőoktatásba.

MTI

A felvételizők 64 százaléka idén is alapszakra szeretne bejutni. Mesterképzést 18, aosztatlan képzést 12, felsőoktatási szakképzést 6 százalék választott. Ami a legnépszerűbb szakokat illeti, továbbra is a gazdálkodási és menedzsment vezet, ezt a pszichológia követi, de a harmadik helyen nem informatikai vagy gazdasági képzés áll, hanem az ápolás és betegellátás. A legnépszerűbb szakok 2022-ben tehát a következők:

  1. gazdálkodási és menedzsment
  2. pszichológia
  3. ápolás és betegellátás
  4. kereskedelem és marketing
  5. mérnökinformatikus

Vanó Renáta, az OH felsőoktatási elnökhelyettese azt közölte, hogy a legnépszerűbb képzési terület évek óta a gazdálkodástudományi, a műszaki, a bölcsészettudományi, a pedagógusi, az orvos- és egészségtudományi, valamint az informatikai. Gazdálkodástudományi képzésre csaknem 22 ezren jelentkeztek idén.

A legnépszerűbb egyetem idén is az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) 15 610 jelentkezővel, a második a Debreceni Egyetem, a harmadik pedig a Szegedi Tudományegyetem.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna