Indul a keresztféléves felvételi ügyintézési időszaka: így taktikázhattok a sorrenddel

Kedden indult a keresztféléves felvételi ügyintézési időszaka, vagyis most már többek között változtathattok a megjelölt szakok sorrendjén. Mutatjuk, mikor érdemes cserélni, és mikor nem.

  • Eduline

2022. január 10-ig van lehetőségetek változtatni, a döntést pedig érdemes alaposan átgondolni, sorrendet módosítani ugyanis csak egyetlen alkalommal lehet. Vagyis aki megtette, később már nem módosíthat újra.

Csak a jelentkezéskor megadott szakokat tudjátok mozgatni, vagyis új egyetemet vagy új képzést már nem tudtok megjelölni. Ez alól egyedül egy kivétel van: ha egy már meglévő jelentkezési hely finanszírozási párját szeretnétek felvenni – azaz ha a jelentkezéskor csak az állami ösztöndíjas formát jelöltétek meg, akkor lehetőségetek van költségtérítéses párját is hozzáadni a listához – emeli ki a Felvi.

Mikor érdemes változtatni?

Akkor, ha nem az a képzés szerepel a listátok élén, ahova a leginkább be szeretnétek kerülni – például költözés miatt már egy hátrébb sorolt intézmény lenne jobb, vagy esetleg változott a család anyagi helyzete.

Szintén érdemes lehet felcserélni a szakok sorrendjét akkor, ha az állami ösztöndíjas forma hátrébb szerepel, mint az önköltséges. Ugyanis mindenki a listájában szereplő első olyan helyre kerülhet csak be, ahol felvételi összpontszáma eléri a meghatározott ponthatárt.

És mikor nem?

Vannak azonban olyan esetek is, amikor a sorrendmódosítás nem a legcélszerűbb választás.

Ha egy megjelölt képzésen van kötelező alkalmassági vizsga, de az nem sikerült. Ilyenkor semmiképpen sem kerülhettek be a képzésre, olyan, mintha nem is lenne a listán, emiatt nem is érdemes külön módosítani a sorrenden.

Akkor sem kell feltétlenül variálni, ha úgy érzitek, nem lesz elég az összpontszámotok a legszimpatikusabb szakhoz/intézményhez. A ponthatárok alakulását ugyanis nagyon sok tényező befolyásolja: az adott szakra jelentkezők száma, a létszám, a többi jelentkező pontszáma, de még az is, hogy ők hányadik helyre sorolták ugyanezt a képzést. Vagyis könnyen előfordulhat, hogy idén mégis bekerültök - már ha időközben nem soroljátok az álomszakot más képzések mögé.

Olyankor sem érdemes módosítani, ha mégsem akartok egy képzésre bekerülni, ilyenkor előnyösebb inkább annak visszavonását választani. A jelentkezési helyek visszavonása ugyanis nem számít bele a sorrendmódosításba, arra ettől függetlenül van lehetőségetek. Visszavonni jelentkezési helyet tetszőleges alkalommal lehet, de ilyenkor is körültekintőnek kell lenni: a visszavonás sem visszavonható, vagyis a visszavont jelentkezési helyet nem lehet újból aktiválni, és nem lehet helyette új képzést sem megjelölni.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.