Általános szabályok és tartalmi arányok – ilyen lesz a 2021-es fizikaérettségi

Május 18-án 8 órától tartják a középszintű és az emelt szintű fizikaérettségiket. Mutatjuk, mi vár rátok a vizsgán.

  • Tóth Alexandra

A középszintű vizsga megoldására 120 percetek lesz, ez alatt 90 pontot gyűjthettek. Az emelt szintű érettségi 240 perces, 100 pontért.

Hogy néz ki a középszintű érettségi?

A feladatlap két részből áll, viszont az a rendelkezésetekre álló időt tetszés szerint oszthatjátok be ezek között, valamint a feladatok megoldásának a sorrendjét is meghatározhatjátok.

Az első rész egy húsz kérdésből álló feleletválasztós kérdéssort, ahol a tartalmi arányok a következők:

  • mechanika: 30%
  • hőtan: 15%
  • elektromágnesség: 20%
  • optika: 10%
  • atomfizika, magfizika: 15%
  • gravitáció, csillagászat: 10%.

Minden feleletválasztós kérdéshez három vagy négy válasz adott, amelyek közül pontosan egy helyes. Bár ezek a feladatok formailag azonos szerkezetűek, a megoldásukhoz szükséges képességek, kompetenciák tekintetében nagyon különbözőek lehetnek. A középszintű írásbeli feladatsorban nagyrészt olyan kérdések szerepelnek, amelyek a legalapvetőbb tanult törvényszerűségek közvetlen alkalmazását jelentik lehetőleg a mindennapi életben is tapasztalható jelenségekre. Ezek egyszerű számítást is igényelhetnek – írja a vizsgaszabályzat.

A második rész négy összetett feladatot tartalmaz, ami a követelményrendszer négy különböző fejezetéhez kapcsolódik. Ezek közül hármat kell megoldanotok. A számításos feladat és a forráselemzést tartalmazó feladat kötelező, a jelenségértelmezés és a méréselemzés feladatok közül választhattok. Amennyiben ezt elfelejtitek feltüntetni a feladatlapon, és a választás ténye a dolgozatból sem derül ki egyértelműen, akkor minden esetben az első választható feladat megoldását fogja értékelni a javítótanár.

Milyenek a pontozási szabályok?

A feleletválasztós kérdéssorban minden helyes válaszra 2 pontot kaphattok, így ebben a részben maximum 40 pontot szerezhettek. Az összetett feladatok 10-20 pontosak (a választható feladatok azonos pontértékűek), amivel összesen 50 pontot érhettek el.

Miben más az emelt szintű vizsga?

Az emelt írásbeli három részből áll, ahol a rendelkezésetekre álló 240 percet csakugyan magatoknak oszthatjátok be. Az első, feleletválasztós kérdéssor tartalmi arányai megegyeznek a középszintű vizsga arányaival. Viszont emelt szinten csak 15 kérdés van, ahol 3-4 válaszlehetőség közül kell bejelölnötök a helyes megoldást.

A második részben három téma közül kell választanotok egyet, és azt kell az esetlegesen megadott forrásokra támaszkodva az utasítások és irányító szempontok alapján, a feladat kitűzésében meghatározott terjedelemben kifejtenetek. Ezek a témák a követelményrendszer három különböző fejezetéhez kapcsolódnak.

A harmadik rész a számítást igénylő problémák megoldása, ami azt jelenti, hogy négy különböző nehézségű, számítást igénylő feladatot kell megoldanotok. Ehhez értelmeznetek kell a problémát, fel kell ismernetek, milyen törvényszerűségek, összefüggések alkalmazása vezethet a megoldáshoz, valamint használnotok kell a fizika következtetési és megoldási módszereit, eljárásait.

Milyenek a pontozási szabályok emelt szinten?

Az első részre összesen 30 pontot kaphattok – helyes válaszonként kettőt. A második rész 23 pontos, amelyből 18 pont a tartalmi megoldásra, 5 pont a kifejtés módjára adható. Fontos azonban, hogyha a válasz a 100 szó terjedelmet nem haladja meg, akkor a kifejtés módjának értékelésére nem kaphattok pontot. A harmadik rész pedig összesen 47 pontos, ami azt jelenti, hogy az írásbelin maximum 100 pontot szerezhettek.

Milyen segédeszközt használhattok?

A feladatok megoldásához - középszinten és emelten is - függvénytáblázatot (egyidejűleg akár többfélét is), illetve szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológépet használhattok. Ezekről magatoknak kell gondoskodnotok és a vizsga alatt nem cserélgethetitek az eszközöket egymás között.

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2021-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.