Hányszor módosíthattok? Ezeket minden felvételizőnek tudnia kell.
A jelentkezési sorrenden egy alkalommal tudtok majd módosítani április 19. után - miután elkezdődik az ügyintézési időszak -, legkésőbb 2021. július 8-ig.
Mikor érdemes változtatnotok?
Ha valamiért megváltozott a preferencia-sorrendetek - azaz már nem az az első egyetem vagy szak, ami a jelentkezés leadásakor volt. Például, ha időközben rájöttetek, hogy a mérnökinformatikus szak helyett inkább a mechatronikai mérnök lesz az igazi.
Az viszont nagyon fontos, hogy erre csak akkor van lehetőségetek, ha mind a két szak szerepel a listátokban. Sorrendmódosítás címszó alatt ugyanis csak a jelentkezéskor megadott szakok elbírálási sorrendjén lehet változtatni, teljesen új képzést nem vehettek fel.
Van kivételel
Nem számít új jelentkezési helynek, ha felveszitek a listába a már ott lévő szak másik - még meg nem jelölt - finanszírozási formáját. Vagyis, ha például biztosak vagytok abban, hogy a kiszemelt képzésre nem fogtok bekerülni állami ösztöndíjjal, de mindenképpen oda szeretnétek menni, és a jelentkezéskor nem adtátok meg az önköltséges párját, most felvehetitek a listába - viszont csak a már megjelölt egyetem, már megjelölt képzési formájában vehetitek fel a szakot, csak a finanszírozási forma lehet más.
Jelentkezési helyet akár vissza is vonhattok
Ez nem számít sorrendmódosításnak, attól függetlenül van rá lehetőségetek. Arra azonban külön felhívja a figyelmet a felvételi tájékoztató, hogy ha visszavonjátok valamelyik jelentkezési helyet, annak újbóli aktiválására, visszaállítására később nincs lehetőség.
Arról, milyen feladatok várnak még rátok az ügyintézési időszakban, itt írtunk korábban. A 2021-es felvételivel kapcsolatos folyamatosan frissülő cikkeinket pedig itt találjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
