"Nem megyünk suliba április 19-től" szervez Facebook-eseményt az ADOM a központi iskolanyitások ellen. A kezdeményezők szerint érthetetlen, hogy a boltokban bevezetett négyzetméter-alapú korlátozás az iskolákra miért nem érvényes.
Az ADOM Diákmozgalom azt kéri a kormánytól,
ne vezessenek be kötelező jelenléti oktatást április 19-étől, és a középiskolákban továbbra is maradjon az online oktatás, amíg a tanárok teljes immunitása ki nem alakul.
Továbbá kérik, hogy a szülőknek ne legyen kötelező általános iskolás gyermeküket iskolába küldeni, valamint a védettséget nem élvező tanárok választhassanak online tanítási formát, ne kötelezhessék őket egészségük veszélyeztetésére. Végül kérik, hogy azt is, hogy a kormány nyújtson további segítséget a tanárok számára az online oktatáshoz.
A diákmozgalom által, április 19-re (a tervezett iskolanyitások napjára) szervezett Facebook-esemény szerint nem szabad elhamarkodott lépést tenni, amennyiben viszont a kormány mégis bevezeti a kötelező jelenléti oktatást április 19-től, akkor arra kérnek minden középiskolást, hogy ne menjen iskolába, a tanárokat pedig arra, hogy online folytassák a tanítást.
Sokan egyetértenek
Bár a fenti esemény még csak nemrég indult, a diákok, szülők és tanárok korábbi visszajelzései alapján sokan egyetértenek a kezdeményezéssel. Nincs értelme az érettségi előtt két hétre visszaengedni a középiskolákba a végzősöket – ez derül ki azokból az e-mailekből, amelyeket az Eduline szerkesztősége kapott idén érettségizőktől. Sokan ráadásul attól tartanak, hogy ha április végén megfertőződnek az iskolában, éppen az írásbeli érettségire betegednek le vagy kerülnek karanténba, ez pedig még nehezebbé teszi a helyzetüket. Pedig egyébként sincs könnyű dolguk. Egy átlagos tanév 180 tanítási napból áll - a végzős évfolyam tavaly március óta 148 napot töltött otthon, és még nincs vége a digitális oktatásnak.
"Én úgy gondolom, hogy ha visszamennénk április 19-én, nem lenne jobb, mert ha esetleg elkapom a vírust, és a karanténidőszakom beleesne az érettségi időpontjába, akkor mehetek októberben egy idegen helyre vizsgázni" - írta egy olvasónk. A hozzánk érkező kommentek és üzenetek alapján nemcsak a diákok maradnának otthon, sok szülő is úgy gondolja, hogy április 19-én nem engedné vissza gyermekét az iskolába.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Bár az iskola mint intézmény már nagyon régóta velünk van, meglepően meglehetősen rövid múltra tekint vissza az a törekvés, hogy mélyebben megértsük és vizsgáljuk: tulajdonképpen mit is tesz az iskola a gyerekekkel. Az évszázadok során számtalan nevelési elmélet és a legkülönbözőbb iskolatípusok jöttek létre, a tanulás alapvető természetéről alkotott képünk mégis gyakran tévutakra tévedt. Vélemény.
Tizennégy pontos szakmai javaslatcsomagot kaptak az általános iskolák, amelynek célja, hogy csökkenjen az alsó tagozatos diákok terhelése, és több idő jusson mozgásra, kreatív tevékenységekre, valamint tapasztalati tanulásra. Az intézmények már a 2026/2027-es tanévtől alkalmazhatják az ajánlásokat – írta Facebook-oldalán Lannert Judit oktatási miniszter.
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
Rendhagyó videóban kalauzolta végig a nézőket Lannert Judit az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium második emeletén. Az egykor Novák Katalin, Koncz Zsófia és Hornung Ágnes által használt irodatérben a szakember szerint a dolgozószobák sokkal inkább szolgálták a reprezentációt és a szépítkezést, mint a tényleges érdemi munkát.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
Bár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete alapvetően támogatja Lannert Judit 14 pontos, alsó tagozatokat érintő javaslatcsomagját, de azért vannak aggályaik.
21 ezer diákból választották ki őket a genfi programba.
Nemcsak magasabb fizetéseket, hanem kiszámíthatóbb bérrendszert és minden ledolgozott túlóra kifizetését is szeretné elérni a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Mostantól nem lesz elég csupán jól megírni egy beadandót.
