A matekérettségi szóbeli vizsgarészére teljesen más szabályok vonatkoznak közép- és emelt szinten. Most összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
Kiknek kötelező szóbelizniük matekból?
A többi fő tantárggyal ellentétben, matekból csak emelt szinten kötelező a szóbeli. Itt egy tételt kell majd húznotok és a megadott szempontok szerint kifejteneket. Erre 20 percetek lesz, 35 pontért. Azt, hogy melyik 25 témakör fog szerepelni az idei szóbelin, itt nézhetitek meg:
Mi a helyzet középszinten?
Alapjáraton matekból középszinten nincs szóbeli. Abban az esetben viszont, ha nem éritek el az írásbelin a ketteshez szükséges huszonöt százalékot, de a tizenkettőt igen, a vizsgatárgy részletes követelményeiben meghatározott módon szóbeli vizsgát tehettetek.
Ekkor az emelt szinthez hasonlóan, szintén kaptok egy tételsort, amit az az iskola állít össze, ahol érettségiztek. A szóbelin két típusú feladattal kell megbirkóznotok. Az egyik feladat három különböző elméleti kérdés megválaszolása (15 pontért), a második pedig három különböző feladat megoldása (30 pontért). Összesen 50 pontot szerezhettek, ugyanis - az előző összesen 45 ponton túl - kaphattok még további 5 pontot a feleletetekre (önálló munkára, logikus előadásra, kommunikációs készségre).
Ha szóbeliznetek is kell, akkor a végső értékelés az írásbeli és a szóbeli vizsga együttes pontszáma alapján történik.
A többi tantárgy emelt szintű szóbelijének témaköreit itt nézhetitek meg. A 2021-es érettségivel kapcsolatos összes cikkünket pedig itt találjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
