A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetét, csakúgy, mint más érintetteket, fokozott aggodalommal tölti el a közelgő érettségi lebonyolításának gondolata. Azt kérik, vonják be a tervezésbe a szakmai szervezeteket is.
Azt kérik, vonják be a tervezésbe a szakmai szervezeteket is. A PDSZ továbbra is úgy látja, hogy ennek a fórumnak akár online összehívására feltétlenül szükség van. A szakszervezet a következőkre hívja fel a figyelmet: mivel az érettségi hagyományos lebonyolítása, már nem történhet meg az érvényben lévő jogszabályok alapján, tehát egészen biztos, hogy módosítani kell azokat.
Kiemelik azt is, mivel a végzős évfolyamok lezárása attól függetlenül, hogy tolódik-e az írásbeli vizsgák időpontja, vagy sem, április végén időszerű, mielőbb fontos lenne egy útmutató kiadására a tanév zárását illetően, amelyet aztán adott estben a júniusi zárás alkalmával is hasznosítani lehet. Szerintük bármilyen megoldás születik a következő hetekben az érettségi és szakmai vizsgákat illetően, a legfontosabb igazodási pontnak a veszélyhelyzet tekintendő, ezen belül pedig mindenképpen az érintettek egészségének védelme legyen a fő törekvés. Azt is kiemelik a közleményükben, hogy járványügyi kockázat minimalizálása mellett mindenképpen törekedni kell arra, hogy a vizsgákkal járó megmérettetés legalább hasonló esélyeket biztosítson a továbbtanulás, illetve a foglalkoztatás szempontjából, mint a jelenlegi eljárásrendek. A PDSZ arra kéri az oktatásirányítást, hogy az alternatív lehetőségek közül feltétlenül kapjon hangsúlyt az online vizsgarend szabályainak kidolgozása, hiszen ez a megoldás jelentené a jelenlegi helyzetben a legkisebb kockázatot. A szakszervezet úgy látja, hogy a digitális tanrendre való gyors és példátlan összefogással történő átállás is arra mutat, hogy ezzel az alternatívával mindenképpen számolni kell, s az így szerzett tapasztalatokat akár a járvány után is fel kell használni.Érettségizők a vizsga előtt: a friss adatok szerint 100 ezren várnak válaszra
Ebből az is kiderül, hányan várnak válaszra azzal kapcsolatban, mi lesz az idei vizsgákkal.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Milyen fenntartói rendszer képes biztosítani a magyar közoktatás fejlődését a következő húsz-harminc évben? Miért lenne érdemes újragondolni a tankerületi tanács intézményét és ebben hogyan vehetnének részt az önkormányzatok? Pukli István írása.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
