Vannak különleges helyzetek, amikor esélyegyenlőség címén kaphattok többletpontot a felvételin. Megnéztük, hogy milyen esetben jár a pluszpont.
Jogszabály alapján kötelező többletpontot adni esélyegyenlőség címén, amennyiben teljesítitek a jogcím feltételit és igazoljátok a jogosultságotokat. Esélyegyenlőség címén 40 többletpontot kaphattok. Erre jogosult aki:
Arról, hogy milyen igazolásokat és dokumentumokat kell csatolnotok ezekben az esetekben és a formai követelményekről is részletes leírást találtok a Felvi oldalán.
Hátrányos helyzet
A település jegyzője törvény alapján állapítja meg hogy egy gyermek, vagy a nagykorúvá vált gyermek hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű.
A jegyző a következő esetekben állapítja meg a hátrányos helyzetet:
ha valaki rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult és
Arról, hogy a jegyző milyen esetben állapítja meg a halmozottan hátrányos helyzetet a Felvi oldalán találtok bővebb információt.
Fogyatékosság:
Fogyatékossággal élő az a jelentkező, aki:
Csak abban az esetben kaphattok fogyatékosságra többletpontot, ha azt részletes szakértői véleménnyel igazoljátok. Fontos megemlíteni, hogy tartós vagy krónikus betegségre nem jár a 40 pont (pl. cukorbetegség, lisztérzékenység, epilepszia stb.), illetve, hogy bizonyos szakokon egy-egy fogyatékosság a felvétel kizáró oka lehet. Erről bővebb információt itt találtok.
Gyermekgondozás
40 többletpont jár abban az esetben is, ha valaki gyermeke gondozása céljából:
Ismét egy olvasói levélre válaszoltunk: mikor nem kaphattok többletpontot az emelt szintű érettségiért? Fontos feltételek.Van olyan, hogy nem kapok többletpontot az emelt szintű érettségiért? Olvasói kérdésre válaszolunk
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
