Milyen természettudományos tárgyak eredményei számítanak a felvételin?

Milyen természettudományos tárgyak érdemjegyeit kell beleszámolni a felvételi pontokba, mindegyiket választhatjátok? Fontos kérdésekre válaszolunk.

  • Eduline
pixabay.com

Pontosan mit is értünk természettudományos tantárgy alatt?

Természettudományos tárgynak a következő tantárgyak tekinthetők: a biológia, a fizika, a kémia, a földrajz (a földünk és környezetünk), természetismeret és a természettudomány tantárgyak.

Hogyan kell megadnom jelentkezéskor a választott természettudományos tantárgyat?

Jelentkezéskor egy vagy két különböző természettudományos tantárgy eredménye adható meg.

A pontszámítási szabály értelmében egy - legalább két évig tanult - választott természettudományos tantárgy utolsó két tanult év végi eredményeit kell megadni, vagy pedig két különböző, egyenként legalább egy évig tanult természettudományos tantárgy utolsó tanult év végi eredményeit.

Ez gyakorlatban annyit tesz, hogy ha legalább két évig tanultatok fizikát és annak az utolsó két évi érdemjegye 3-asés 4-es, de egy-egy évig tanultatok biológiát és kémiát, amire 4-est és 5-öst kaptatok, akkor úgy is dönthettek, hogy a biológia és a kémia jegyeteket viszitek, mert úgy magasabb pontot kaphattok.

Vagy akár úgy is dönthettek hogy ha négy évig tanultatok fizikát és egy évig biológiát, akkor mind a két tárgynak az utolsó tanult év végi jegyét írjátok be. A további lehetséges változatokra itt találtok példákat.

 Ennek megfelelően jelentkezéskor a középiskolai tantárgyak eredményeire vonatkozó táblázatban vagy egy választott természettudományos tantárgy szerepel és annak utolsó előtti és utolsó tanult évének év végi eredménye jelenti a tanulmányi pontok számításának részét - vagy pedig két különböző választott természettudományos tantárgyat kell beírni és ebben az esetben a két tárgy utolsó tanult év végi eredménye jelenti a tanulmányi pontok számításának részét.

A 2018-as felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Felvételi pontszámítás: mi történik, ha február után szerzitek meg a bizonyítványt?

Kell-e jelezni a felsőoktatási felvételi jelentkezéskor, hogy a következő hónapokban - várhatóan - sikerül majd a nyelvvizsga? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk. Márciusban fogok nyelvvizsgázni, így a felvételi jelentkezéskor még nem lesz nyelvvizsga-bizonyítványom. Hogyan jelezzem, hogy ennek ellenére várhatóan jogosult leszek a 28 többletpontra?

Felvételi jelentkezés lépésről lépésre - 2018

Online képzés célja: Az Eduline online videós felvételi tájékoztatója végigvezet a 2018-as felsőoktatási felvételi minden fontosabb lépésén a szakválasztástól a ponthatárhúzásig. Segítünk, hogy ne vessz el a jogszabályok útvesztőjében és ne veszíts értékes pluszpontokat a felvételi során. | | Kiemelt képzések , Tanulástámogatás

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.