Itt a lista: ezek a diákok biztosan nem kezdhetik el az egyetemet szeptemberben

Még néhány nap, és nyilvánosságra hozzák az idei pótfelvételi ponthatárait. Kik azok, akik biztosan nem kerülnek be egyetemre, főiskolára?

  • Eduline

Akik rossz tárgyakból érettségiztek

Hiába van elég pontotok, ha nem érettségiztetek közép- vagy emelt szinten abból a két tantárgyból, amely a kiválasztott szakon kötelező vagy kötelezően választható. Ha egy szakon követelmény például az emelt szintű érettségi matekból, de ti csak középszinten érettségiztetek, esélyetek sincs arra, hogy bekerüljetek.

Nem sikerült az alkalmassági vizsga

Több tucat olyan képzés van, ahol gyakorlati vagy alkalmassági vizsgát tartanak. Ha ezen nem mentek át, elbúcsúzhattok a kiválasztott szaktól.

Shutterstock

260-nál kevesebb pontot szereztek

Akkor is lemaradtok a pótfelvételiről, ha alap- vagy osztatlan szakra jelentkeztetek, de 260 pontnál kevesebbet szereztetek. Felsőoktatási szakképzéseken a minimumponthatár 220, mesterszakokon 50 pont. Fontos: az alap- és osztatlan szakokon, valamint a felsőoktatási szakképzéseken az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt, de a más címen adható többletpontok nélkül kell elérni a 220-as, illetve a 260-as határt.

Nem éritek el a júliusi ponthatárt

A pótfelvételi ponthatárai nem lehetnek alacsonyabbak a július 24-én meghatározott ponthatárnál (ezek listáját itt találjátok). Fontos: ha önköltséges, esti tagozatra jelentkeztek, akkor az adott szak önköltséges, esti tagozatának júliusi ponthatárát nézzétek meg, ne az államilag finanszírozott forma ponthatárát.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.