Nyilvánosságra hozták a 2017-es pótfelvételi ponthatárait: még a népszerűbb alapszakokra is be lehetett jutni 300 és 400 közötti pontszámmal, de sok képzésen csak 280-300 pontra volt szükség.
Gazdálkodási és menedzsment, jogász, kereskedelem és marketing - többek között ezek tartoznak a pótfelvételi legnépszerűbb alap- és osztatlan képzései közé, évről évre több száz jelentkező jelöli meg ezeket a szakokat az augusztusi eljárásban. A pótfelvételin idén is kizárólag önköltséges képzéseket hirdethettek meg az egyetemek és főiskolák, vagyis akik a "második körben" jutnak be valamelyik felsőoktatási intézménybe, mindenképpen fizetnek a tanulásért.
Kevés szakon húztak 400 feletti ponthatárt
A legtöbb szakon 300 és 400 közötti pontszám elegendő volt a bejutáshoz, az egyetemi-főiskolai felvételi legnépszerűbb alapképzését, a gazdálkodási és menedzsmentet a Budapesti Gazdasági Egyetemen például 284, a Debreceni Egyetemen 286 ponttal el lehet kezdeni, a Pannon Egyetemen azonban ennél magasabban, 392-nél húzták meg a ponthatárt. Hasonló a helyzet a fizetős jogászképzéssel, a pótfelvételin a közepes érettségi és tanulmányi eredményeket szerző diákok is bekerülhettek a szakra, Szegeden és Debrecenben alig pár ponttal kellett több a minimumponthatárnál - persze így vállalniuk kell a tandíjfizetést.
Itt a lista: ezeken a szakokon húzták a legmagasabb pótfelvételi ponthatárokat
Mely szakokon húzták a 2017-es pótfelvételi legmagasabb ponthatárait? Mutatjuk a listát. 480 pont - ennyi kellett a Budapesti Metropolitan Egytem angol nyelvű nemzetközi gazdálkodás szakjához az idei pótfelvételin, ez volt az idei legmagasabb ponthatár.
A korábbi évek slágerszakjára, a kommunikáció és médiatudományra sem kellett kitűnő bizonyítvány, a ponthatárok 282 és 400 között mozognak, míg a leendő óvodapedagógus képzésen 280-412 közötti ponthatárt húztak az egyetemek és a főiskolák.
A következő táblázatban a legnépszerűbb szakok ponthatárait láthatjátok (mindenhol a nappali képzést vettük alapul, a többi intézmény ponthatárát itt nézhetitek meg).
| Alap- vagy osztatlan szak | Ponthatár | Ponthatár | Ponthatár |
| gazdálkodási és menedzsment | BGE PSZK: 284 | DE: 286 | PE: 392 |
| jogász | DE: 287 | PPKE: 370 | SZTE: 281 |
| kereskedelem és marketing | BGE KKK 282 | Edutus (Budapest): 301 | SZIE (Budapest): 344 |
| pénzügy és számvitel | BCE (Székesfehérvár): 352 | BME: 392 | METU (magyar nyelvű): 291 |
| óvodapedagógus | DE: 307 | EJF: 324 | KRE (Budapest): 308 |
| turizmus-vendéglátás | BGE (magyar nyelven): 282 | GDF (Budapest): 342 | PE: 291 |
| emberi erőforrások | ZSKE: 288 | PE: 280 | KRE: 296 |
| gépészmérnöki | DE: 307 | NJE: 364 | OE: 396 |
| programtervező informatikus | DE: 311 | EKE (Eger): 281 | NYE: 308 |
| kommunikáció és médiatudomány | BGE: 290 | KJF: 301 | METU (magyar nyelven): 282 |
Fontos szabály a pótfelvételin, hogy a ponthatárok nem lehetnek alacsonyabbak a július 26-án meghatározottaknál, ha a szakot korábban az általános eljárásban is meghirdették, illetve a jogszabályi minimumnál (alapképzésen és osztatlan mesterképzésen 280 pont, felsőoktatási szakképzésen 240 pont, mesterképzésen 50 pont), amennyiben a képzést az általános eljárásban nem hirdették meg.
A felvettek a felvételi határozatot, a beiratkozással kapcsolatos tudnivalókat a felsőoktatási intézménytől kapják meg szeptember első napjaiban.
Pótfelvételi: félmilliós tandíj a legnépszerűbb szakokon
Pótfelvételin a legtöbb esetben már csak önköltséges szakot hirdetnek meg, ezért megnéztük, mennyire kell mélyen a zsebbe nyúlni annak, aki a rendes eljárásban lemaradt. A legnépszerűbb szak idén is a gazdálkodási és menedzsment volt, amire bőven van még esély bekerülni pótfelvételin is.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
