Pótfelvételizhetnek azok is, akiknek nincs meg a 280 pontjuk?

Azok is beadhatják a pótfelvételis jelentkezést, akiknek nincs meg a 280 pontja?

  • Eduline
Shutterstock

Ha jelenleg nem éritek el a minimumponthatárt, a 280 pontot. Akkor lenne esélyetek bekerülni az egyetemre, ha olyan szakra jelentkezel, ahol más tantárgyakból lehet kiszámítani a felvételi összpontszámot. Azok ugyanis, akik a minimumponthatár alatt vannak, a pótfelvételiben sem vehetőek fel felsőoktatási intézménybe.

Minden fontos infó a pótfelvételiről: határidők, feltételek és ponthatárok

Mikor hirdetik meg a képzéseket, hogyan lehet jelentkezni és mikor derülnek ki a ponthatárok? Minden fontos infó a pótfelvételiről. Mikor hirdetik meg a képzéseket? A pótfelvételit képzéseit július 27-én hirdetik meg. Meddig lehet jelentkezni? Egészen augusztus elejéig, augusztus 6-ig jelentkezhettek a pótfelvételiben. Kik jelentkezhetnek?

De vannak olyan főiskolák, amelyek hirdetnek olyan képzést, amihez nem kell 280 pont. Ha felsőoktatási szakképzésre jelentkezel, ott a minimumponthatár ugyanis 240 pont. A felsőoktatási szakképzésről itt olvashattok bővebben:

Tényleg be lehet kerülni az egyetemre 280 ponttal? Itt az összes infó

A 2018-as felsőoktatási felvételin is marad 280-as minimumponthatár. De vajon ez tényleg azt jelenti, hogy 280 ponttal be lehet kerülni az egyetemekre? A felsőoktatási felvételiről szóló rendelet alapján a 2018-as felvételin is 280 a minimumponthatár az alap- és osztatlan szakokon. Aki ennél kevesebb pontot gyűjt, sem önköltséges, sem állami ösztöndíjas formában nem kezdheti el ezeket a képzéseket.

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna