Tavaly változtattak az orvosi, fogorvosi és gyógyszerészet képzés előzetes ponthatárain, sok felvételizőt érhetett kellemetlen meglepetés.
Az általános orvosi képzésre tavaly 2779-en jelentkeztek, 2225-en első helyen jelölték meg, 2761-en állami ösztöndíjasként szerették volna megkezdeni tanulmányaikat - a decemberben nyilvánosságra hozott, előzetes ponthatár 380 volt, ennyi pont azonban végül egy egyetemen sem volt elég az államilag támogatott helyhez.
Fogorvosi képzésre is több mint 1300-an jelentkeztek az idén, 1326-an állami ösztöndíjas helyre pályáztak - ezen a szakon decemberben még 390-nél húzták meg az előzetes ponthatárt, ám a jelentkezők száma és teljesítménye alapján ezen mófodítottak. A gyógyszerész osztatlan képzésen 385 lett volna az előzetes ponthatár, 1316-an szerettek volna állami ösztöndíjasként tanulni.
A végleges ponthatárok 2017-ben:
| Képzés | Intézmény és ponthatár | Intézmény és ponthatár | Intézmény és ponthatár | Intézmény és ponthatár |
| általános orvos | SE: 436 | PTE: 416 | DE: 418 | SZTE: 420 |
| fogorvos | SE: 431 | PTE: 415 | DE: 417 | SZTE: 425 |
| gyógyszerész | SE: 405 | PTE: 385 | DE: 399 | SZTE: 385 |
Öt dolog, amit biztos nem tudtál az idei felvételiről
A felvételi nemcsak a ponthatárokról, hanem a statisztikákról, rekordokról és különleges adatokról is szól. Most összegyűjtöttük az idei felvételi öt legérdekesebb ténye. 1. Még mindig több lány jelentkezik a felsőoktatásba, mint fiú. Idén több mint 60 ezer nő és több mint 47 ezer férfi jelentkezett a felvételin. 2.
Budapesti gimnázium vezeti a HVG 2027-es alapítványi és magániskolai rangsorát, de a legjobb három közé egy győri intézmény is bekerült. Mutatjuk az öt legjobb iskolát.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint továbbra is jelentős a lemorzsolódás a tanárképzésben, amin az sem segít, hogy egyre alacsonyabb pontszámokkal lehet bekerülni a pedagógiai szakokra. A béremelések ellenére továbbra is kevesen szereznek diplomát az ötéves tanárképzésben.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
Rázsi Botond Miklós, a Nemzeti Pedagógus Kar megbízott elnöke szerint sok tanár számára nem szimpatikus, hogy a szervezetet az előző kormány mesterségesen hozta létre. A Telexnek adott interjújában arról is beszélt, hogy soha nem kapott politikai utasítást, és szerinte a pedagóguskarnak nem feladata tiltakozásra biztatni a tanárokat. A szervezet jövője egyelőre bizonytalan, az új elnökről februárban döntenek.
2027. január 1-jétől nem használhatnak közösségi médiát a 15 éven aluliak Görögországban. Az új szabályozás többek között a Facebookot, az Instagramot és a TikTokot is érinti.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen.
