Szakképesítésért képzési területenként 32 többletpontot kaphattok, ha a szakképesítésetek megfelel a feltételeknek. De melyek ezek a feltételek?
"Legfeljebb egy, 1993 után szerzett, az Országos Képzési Jegyzékben szereplő 54-es vagy 55-ös szakmaszámú szakképesítésért - szakiránynak megfelelő továbbtanulás esetén - 32 többletpont adható, de az alábbi két feltételnek teljesülnie kell: az általunk választott képzés szakiránynak megfelelő továbbtanulásnak számít (ezt a Felvételi tájékoztató 6. sz. táblázatában tudjuk ellenőrizni), és az adott képzési terület egyetemei-főiskolái úgy határoztak, hogy az adott szakképesítésért megadják a többletpontot (ez pedig az 1. számú táblázatban található meg)" - hívja fel a figyelmet a Felvi.
Felsőfokú vagy emelt szintű szakképesítésnek minősülnek a képesítő bizonyítványokban szereplő következő szakképesítések:
a 8 számjegyű OKJ-szakképesítések közül az 54-es, 55-ös számmal kezdődőek,
a 15 számjegyű OKJ-szakképesítések közül az alábbiak:54, 55-ös számmal kezdődnek, ÉS a 12-13. szám: 00,54, 55-ös számmal kezdődnek, ÉS a 12-13. szám: 54 vagy 55,nem 54, 55-ös számmal kezdődnek, DE a 12-13. szám: 54 vagy 55,a 2012-es OKJ-től a 7 számjegyű szakképesítések közül az 54-es és 55-ös számmal kezdődőek.Így változnak a felvételi pontszámítási szabályai 2017-ben
Elstartolt a 2017-es felvételi, és az idén is változik néhány pontszámítási szabály. Íme, így kalkulálhattok a pontjaitokkal, ha alap- vagy osztatlan szakra jelentkeztek. 1. lépés: a tanulmányi pontszám Először a középiskolai bizonyítványotokat kell elővennetek (ha végzősök vagytok, gondoljátok át, milyen jegyekre számíthattok év végén, és azzal számoljatok - ha változnak az eredmények, májusban újra kalkulálnotok kell).
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
