Keresztféléves felvételivel jelentkeznétek mesterképzésre? Mutatjuk a pontszámítási szabályokat.
A mesterképzésre jelentkezők maximum 100 pontos felvételi pontszámot érhetnek el. Ebből esélyegyenlőség alapján a jelentkezők legalább 1, de legfeljebb 10 többletpontot kaphatnak.
Az egyetemek, főiskolák csak azt a jelentkezőt vehetik fel, akinek a pontszáma a meghatározott pontszám (100 pont) 50 százalékát eléri. Az egyes többletpontok szabályait a felsőoktatási intézmények külön-külön határozzák meg. Csakúgy mint a felvételi követelményeket és a rangsorolás módját. Ennek ellenére azonban a felvi.hu összegyűjtötte, hogy melyek a leggyakrabban alkalmazott rangsorolási, pontszámítási módok:
oklevél minősítése,
oklevél átlaga (egy vagy két tizedesjegy pontossággal),záróvizsga eredménye,felsőoktatásban megszerzett félévi (tanulmányi) eredmények átlaga,szóbeli felvételi elbeszélgetés,szóbeli felvételi vizsga,írásbeli felvételi vizsga,írásbeli felvételi vizsgának minősülő felvételi portfólió (tudományos munkák, szakmai önéletrajz stb.),oklevél minősítésének szorzata (szorzószámmal),tantárgyi teljesítmény és oklevél minősítése,gyakorlati vizsga,szakmai alkalmassági vizsga,megszerzett szakmai gyakorlat,motivációs beszélgetés.
A 2019-es keresztféléves felvételi meghirdetett képzéseit itt találjátok.
Hivatalos: vége a genderszaknak
Megszületett a társadalmi nemek szak megszüntetéséről szóló határozat, ezt a 444 szúrta ki. A szombaton hatályba lépett kormányrendeletben az szerepel: hatályát veszti az 139/2015. (VI. 9.) kormányrendelet azon sora, mely a társadalmi nemek szakot jelölte a mesterképzések jegyzékében. A rendeletmódosítás szerint a legkésőbb az idei évben genderszakra felvett hallgatók a tanulmányaikat a képzés megkezdésekor hatályos követelmények alapján még befejezhetik.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
