Keresztféléves felvételivel jelentkeznétek mesterképzésre? Mutatjuk a pontszámítási szabályokat.
A mesterképzésre jelentkezők maximum 100 pontos felvételi pontszámot érhetnek el. Ebből esélyegyenlőség alapján a jelentkezők legalább 1, de legfeljebb 10 többletpontot kaphatnak.
Az egyetemek, főiskolák csak azt a jelentkezőt vehetik fel, akinek a pontszáma a meghatározott pontszám (100 pont) 50 százalékát eléri. Az egyes többletpontok szabályait a felsőoktatási intézmények külön-külön határozzák meg. Csakúgy mint a felvételi követelményeket és a rangsorolás módját. Ennek ellenére azonban a felvi.hu összegyűjtötte, hogy melyek a leggyakrabban alkalmazott rangsorolási, pontszámítási módok:
oklevél minősítése,
oklevél átlaga (egy vagy két tizedesjegy pontossággal),záróvizsga eredménye,felsőoktatásban megszerzett félévi (tanulmányi) eredmények átlaga,szóbeli felvételi elbeszélgetés,szóbeli felvételi vizsga,írásbeli felvételi vizsga,írásbeli felvételi vizsgának minősülő felvételi portfólió (tudományos munkák, szakmai önéletrajz stb.),oklevél minősítésének szorzata (szorzószámmal),tantárgyi teljesítmény és oklevél minősítése,gyakorlati vizsga,szakmai alkalmassági vizsga,megszerzett szakmai gyakorlat,motivációs beszélgetés.
A 2019-es keresztféléves felvételi meghirdetett képzéseit itt találjátok.
Hivatalos: vége a genderszaknak
Megszületett a társadalmi nemek szak megszüntetéséről szóló határozat, ezt a 444 szúrta ki. A szombaton hatályba lépett kormányrendeletben az szerepel: hatályát veszti az 139/2015. (VI. 9.) kormányrendelet azon sora, mely a társadalmi nemek szakot jelölte a mesterképzések jegyzékében. A rendeletmódosítás szerint a legkésőbb az idei évben genderszakra felvett hallgatók a tanulmányaikat a képzés megkezdésekor hatályos követelmények alapján még befejezhetik.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
