Hogyan változnak a pontszámítás szabályai a mesterszakokon?

Változnak-e a pontszámítás szabályai a mesterszakokon? Mivel lehet többletpontot szerezni, és számít-e, milyen az alapszakos diploma minősítése? Íme, a válaszok.

  • Eduline
Goodmenproject.com

A mesterszakokra jelentkezők legfeljebb száz pontot szerezhetnek - a minimális ponthatár ezeken a képzéseken ötven, azokat a felvételizőket egyik egyetemre vagy főiskolára sem veszik fel, akik ennél kevesebb pontot gyűjtenek össze. Hogyan változnak a pontszámítás szabályai az alap- és osztatlan szakokon? Összefoglalónkat itt olvashatjátok el. A felsőfokú szakképzések pontszámítási szabályairól itt találtok információt.

A pontszámítás részletes szabályait az egyetemek, főiskolák határozzák meg, de a hátrányos helyzetért, fogyatékosságért, gyermekgondozásért minden intézményben jár többletpont, legalább 1, maximum 10 - az intézmények döntésétől függően.

Ha mesterszakra jelentkeztek, felvételiznetek kell írásban és/vagy szóban: a száz pont jelentős részét ez alapján kapjátok meg. A felsőoktatási intézmények figyelembe vehetik az alapszakon szerzett oklevél minősítését, a tanulmányi eredményeket, a leadott "felvételi portfóliót" (önéletrajz, motivációs levél, tudományos dolgozat), a szakmai gyakorlatot, illetve egyes szakoknál a szóbeli felvételit kiegészítő gyakorlati vizsga eredményét is. Többletpontot kaphattok ugyanakkor az Országos Tudományos Diákköri Konferencián (OTDK) elért eredményért, valamint nyelvvizsgáért is.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.