Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Mekkora esélyetek van bekerülni a legnépszerűbb alapképzésekre? Mely szakokra jelentkeztek a legtöbben, és milyenek voltak a tavalyi ponthatárok? A legfontosabb tudnivalók 2013 öt legnépszerűbb alapképzéséről.

Gazdálkodási és menedzsment
A 2013-as felvételin a legnépszerűbb alapszak a gazdálkodási és menedzsment: összesen 7430-an, első helyen 3402-en, állami képzésre 4434-en jelentkeztek. Ez az alapszak - az összes gazdasági BSc-képzéshez hasonlóan - a tizenhat szak között van, amely eredetileg nem indult volna támogatott formában. Végül a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) és az Emberi Erőforrások Minisztériuma abban állapodott meg, hogy az juthat be állami ösztöndíjas képzésre, aki eléri a központilag meghatározott ponthatárt.
A gazdálkodási és menedzsment szakon legalább 460 pontot kell szereznie annak, aki támogatott formában szeretné elkezdeni a tanulmányait. Tavaly csak önköltséges formában indult a képzés, a Budapesti Corvinus Egyetem magyar nyelvű képzéséhez 413, az angolra pedig 332 pont kellett. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen 350, a Debreceni Egyetemen 252, a Nyugat-magyarországi Egyetem magyar és német nyelvű képzésén 240, a Pécsi Tudományegyetem magyar nyelvű képzésén 250, az angol nyelvűn 254, a Szegedi Tudományegyetemen pedig 242 volt a ponthatár.
Gépészmérnöki
A második legnépszerűbb alapszak az idén a gépészmérnöki lett: összesen 5748-an, első helyen 3066-an, állami képzésre pedig 5405-en adták be jelentkezésüket. Ez a képzés nem tartozik a központilag meghatározott ponthatárral rendelkező tizenhat szak közé. Aki eléri a 240-es minimumponthatárt, és pontszáma alapján belefér az intézményi kapacitásba, állami ösztöndíjas helyet szerez. A budapesti egyetemek kapacitásszámait itt<, a vidéki intézményekét pedig itt nézhetitek meg.
2012-ben a BME gépészmérnöki szakán az állami ösztöndíjas ponthatár 391, az önköltséges pedig 400 volt. Az Óbudai Egyetemre, állami ösztöndíjas képzési formára 311, önköltségesre pedig 306 ponttal lehetett bekerülni, míg a Széchenyi István Egyetemen 269, illetve 254, a Szent István Egyetemen pedig 240, illetve 254 volt a limit. A Debreceni Egyetemen, a Miskolci Egyetemen és a Dunaújvárosi Főiskolán a támogatott és fizetős képzésen is 240-nél húzták meg a ponthatárt.
| Kövessétek velünk a ponthatárhúzást |
| Bár az idei Pont Ott Parti elmarad, velünk nem maradtok le a ponthatárhúzásról. Csatlakozzatok Facebook-eseményünkhöz, hogy elsőként értesüljetek a legfontosabb információkról. |
Turizmus-vendéglátás
Turizmus-vendéglátás alapszakra összesen 5388-an, első helyen 2756-an, állami ösztöndíjas képzésre 3472-en jelentkeztek. A támogatott képzés központi ponthatára minimum 465. Tavaly ez a szak is csak önköltséges formában indult, a Corvinuson 400, a Budapesti Gazdasági Főiskola magyar nyelvű képzésén 293, az angol és a német nyelvűn pedig 240 volt a ponthatár, míg a Debreceni Egyetemen, az Eszterházy Károly Főiskolán, a Nyíregyházi Főiskolán és a Pécsi Tudományegyetemen 240. A Szolnoki Főiskola magyar nyelvű képzéséhez 246, az angolhoz 304 pont kellett.
Kereskedelem és marketing
A negyedik legnépszerűbb alapszak az idén a kereskedelem és marketing lett: összesen 4941-en, első helyen 1858-an, állami helyre 2886-an adták be a jelentkezésüket. Legalább 460 pontot kell szereznie annak, aki ösztöndíjas helyre szeretne bekerülni.
Tavaly az önköltséges képzéshez a Corvinuson 402, a Kaposvári Egyetemen 243, a Pécsi Tudományegyetemen 264, a Szegedi Tudományegyetemen pedig 250 pont kellett. 240 ponttal lehetett bekerülni a Debreceni Egyetem, a Nyugat-magyarországi Egyetem és a BGF képzésére is.
Mérnökinformatikus
Mérnökinformatikus alapszakra összesen 4730-an, első helyen 2576-an, ösztöndíjas helyre 4335-en jelentkeztek az idén. 2012-ben a BME állami ösztöndíjas képzésére 370, az önköltségesre 396 volt a ponthatár. A Debreceni Egyetemen és a Kecskeméti Főiskolán csak állami képzés indult, legalább 256, illetve 240 pont kellett a bekerüléshez. A Dunaújvárosi Főiskolán az állami ösztöndíjas és az önköltséges formához is 240 pontot kellett gyűjteni. Az Óbudai Egyetem budapesti képzéséhez 318, illetve 317 pontra volt szükség a támogatott, illetve a fizetős formához.
A Pannon Egyetem veszprémi állami ösztöndíjas képzésén 388, a nagykanizsain 250 volt a ponthatár. A Pécsi Tudományegyetemen a támogatott és önköltséges képzéséhez is 240 pontot kellett gyűjteni. Annak, aki a Szegedi Tudományegyetem szerette volna állami ösztöndíjas formában elkezdeni a tanulmányait, legalább 273 pontot kellett szereznie, az önköltséges képzés ponthatára pedig 240 volt.
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).