Több alap- és osztatlan szakon 2017-ben is nagyon nehéz lesz állami ösztöndíjas helyet szerezni. Mutatjuk, hol húzzák a jövő évi felsőoktatási felvételin a legmagasabb központi ponthatárokat.
Nyilvánosságra hozták a kormány.hu-n azoknak az alap- és osztatlan szakoknak a listáját, amelyeken a 2017-es felvételin is központi ponthatárokat húznak.
A teljes listát itt találjátok
.
A legmagasabb központi ponthatárokkal a gazdaságtudományi képzésekre jelentkezőknek kell számolniuk. A legjobb tanulmányi eredményre a gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés szakot választóknak lesz szükségük: ha állami ösztöndíjasként szeretnének tanulni, 465 pontot kell gyűjteniük. Mivel a maximális pontszám 500, ez azt jelenti, hogy a támogatott férőhely megszerzéséhez jeles középiskolai jegyekre és érettségi eredményekre, és persze emelt szintű érettségire és/vagy nyelvvizsgára is szükség van.Felvételizők, figyelem! Ilyenek lesznek a központi ponthatárok 2017-ben
A gazdaságtudományi terület második legmagasabb ponthatárát a nemzetközi gazdálkodás szakon húzták, az oda jelentkezőknek 460 pontra lesz szükségük az állami ösztöndíjas helyhez, míg az alkalmazott közgazdaságtan szakon 458, pénzügy és számvitel képzésen 450 a központi ponthatár 2017-ben.
Kitűnő eredmények nélkül a leendő jogászok sem tanulhatnak államilag finanszírozott formában, az osztatlan jogászképzésen 460 az állami ösztöndíjas forma ponthatára.
Magasak a ponthatárok a társadalomtudományi képzéseken is: aki kommunikációt és médiatudományt szeretne tanulni ingyen, tandíj nélkül, annak 455 pontra lesz szüksége, míg a nemzetközi tanulmányok szakon 465 a ponthatár.
Változhat-e a ponthatár?
Sajnos akkor sem lehettek egészen biztosak a dolgotokban, ha eléritek ezeket az extra magas ponthatárokat. Az elmúlt években volt rá példa, hogy az előzetes ponthatárokat módosították - fölfelé.
És persze az ellenkezőjére is akadt példa, 2013-ban például volt olyan szak, ahova a központi ponthatár megtartása mellett nem került volna be elég hallgató, ezért levihette az intézmény a ponthatárt.
184,34 pont a 200-ból, vagy 133 pont a 150-ből - ilyen és ehhez hasonlóan magas pontszámokkal lehetett bekerülni a legjobb vidéki gimnáziumokba a 2026-os középiskolai felvételin. Mutatjuk tagozatonként a ponthatárokat.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
Parlamenti felszólalásában Lannert Judit elismerte, hogy a magyar diákok romló PISA-eredményei nem magyarázhatók pusztán nemzetközi tendenciákkal.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
Az új elnök programjának középpontjában a hallgatói érdekképviselet megerősítése, az egyetemek közötti együttműködés fejlesztése, valamint a felsőoktatás előtt álló változásokra való felkészülés áll.
