Ugyan többen keveselték a fogalmazás terjedelmi keretét, és zavaró volt a hanganyagban szereplők akcentusa és hanglejtése, de összességében mégis jól sikerült a középszintű angol érettségi az eduline-nak nyilatkozó diákok mindegyikének.
A középszintű angolérettségi hivatalos megoldása.
Az emelt szintű angolérettségi hivatalos megoldása.Az első, olvasott szöveg értése rész nem hivatalos megoldásait itt találjátok.
A nyelvhelyességi feladatsor nem hivatalos megoldását itt nézhetitek meg.
A hallott szöveg értése rész kérdéseit itt olvashatjátok.
Az íráskészség feladatait itt találjátok.
A középszinten érettségizőknek összesen 180 percük volt a négyrészes feladatsor megoldására. Az olvasott szöveg értését mérő, 60 perces vizsgarészben négy olvasmányt kaptak, többek közt az IKEA egyik termékéről és az Apollo-programban résztvevő űrhajósról is. A nyelvhelyességet három szövegen keresztül mérték fel, ezek hófogókról, a velünk született matematikai érzékről és egy skót hagyományról szóltak. A szünet után a hallott szöveg értésével folytatódott az érettségi, ahol egy Sorella nevű kislányról, a hálaadásról, illetve egy autista fiú és Xena nevű kutyájának barátságáról szólt a három hanganyag. Végül 60 percet kaptak arra, hogy hivatalos levélben jelentkezzenek egy autósiskola hirdetésére, illetve tanácsot adjanak egy amerikai barátjuknak a diákönkormányzat kapcsán.
"A reading szerintem kifejezetten egyszerű volt, egyáltalán nem okozott problémát, legfeljebb egy-egy figyelmetlenség miatt veszíthetek pontot" - mesélte Balázs, a Tatabányai Árpád Gimnázium végzőse, aki még csak négy éve tanulja az angolt, és nem is ezzel a tantárggyal tervez felvételizni, de úgy érzi, nagyon jól sikerült. "Mind a négy olvasmány könnyen megoldható volt, az egyikben mondatokat kellett összepárosítani, máshol a szöveget kiegészíteni a megadott mondatrészekkel" - mondta el Balázs. A nyelvhelyességgel már voltak problémái, de tisztában van vele, hogy ezen a területen még csiszolnia kell a tudását. A hallott szöveg értéséhez tartozó első két feladattal elégedett volt, az utolsót viszont nehezebbnek találta a beszélő hangsúlyai, hanglejtése miatt.
"Az első szöveg a jogosítványszerzéssel kapcsolatban nagyon egyszerűen megoldható volt mindenkinek. A második kicsit specifikusabb volt, itt jócskán túlfutottam a határon, mivel könnyű volt belemélyedni, és az idő is meglett volna rá.
Kevés volt a száz-százhúsz szó, kénytelen voltam radikálisan kihúzni egész mondatokat - mesélt Balázs a szövegalkotás legnagyobb buktatójáról.
A szövegalkotásnál hasonló problémával szembesült Krisztián is, a Fóti Népművészati Szakközép, Szakiskola és Gimnázium végzőse. "Keveslettem a száz-százhúsz szót, mivel tudtam volna még írni, sőt utólag, amikor átszámoltam, úgy kellett kihúznom három-négy sort, és így is 122-124 szó lett" - mesélte Krisztián, aki a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem logisztikai mérnök alapszakára készül, így főleg a matek miatt izgulhatott, angolból pedig négyesre számít.
"Lehet, hogy az én szókincsem volt kevés, ebből a szempontból nehéznek tűnt, de utána a szünetben belegondolva nem is annyira" - mesélte az első vizsgarészről, az olvasott szöveg értéséről. A nyelvtani részt átlagosnak tartotta, az elmúlt évek alapján ilyesmire számított, a magnóhallgatásnál viszont zavarta, hogy nagyon érthetetlen brit angolt használtak az egyik feladatban. "Ezt is gyakoroltuk, csináltunk próbafeladatokat, de azok alapján nem számítottam ennyire nehéz, elmosódott szövegre" - tette hozzá Krisztián.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
