Megvannak a keresztféléves felvételi ponthatárai: ennyivel lehetett bekerülni a mesterszakokra

Megvannak az idei keresztféléves felvételi ponthatárai - kiderül, ki melyik egyetemen, főiskolán kezdheti meg tanulmányait februárban. Íme, a legnépszerűbb mesterszakok ponthatárai.

  • Eduline
Túry Gergely

A 2017-es keresztféléves felvételi legnépszerűbb mesterképzése a vezetés és szervezés, amelyet összesen 669-en jelöltek meg az elektronikus jelentkezési lapon. Több mint ötszázan - egészen pontosan 537-en - jelentkeztek gépészmérnöki MSc-szakra, míg a népszerűségi lista harmadik helyén a vállalkozásfejlesztés áll 415 jelentkezővel.

A tíz legnépszerűbb mesterképzés közé bekerült a marketing (352 jelentkező), a villamosmérnöki (303 jelentkező), a mérnökinformatikus (298 jelentkező), a vegyészmérnöki (273 jelentkező), a logisztikai menedzsment (252 jelentkező), a műszaki menedzser (251 jelentkező) és a pénzügy (248 jelentkező) is.

A következő táblázatban a legtöbb jelentkezőt vonzó mesterszakok ponthatárait találjátok - mivel a felsőoktatási intézmények az MA- és MSc-képzéseken a keresztféléves felvételin is meghirdethetik állami ösztöndíjas formában, a következő táblázatban a nappali munkarendű, állami ösztöndíjas képzések ponthatárait nézhetitek meg, a ponthatárok előtt az adott egyetem vagy főiskola rövidítésével. A ponthatárok teljes listáját itt találjátok.

MesterképzésIntézmény és ponthatárIntézmény és ponthatárIntézmény és ponthatár
Vezetés és szervezésBCE: 60

PE: 90

PTE: 88

GépészmérnökiBME. 70

ME: 76

SZE: 64

VállalkozásfejlesztésBCE: 60

DE: 79

ÓE: 68

MarketingME: 82

BCE: 60

SZTE: 86

VillamosmérnökiBME: 72

ÓE: 59

SZE: 70

MérnökinformatikusDE: 66

BME: 72

SZTE: 90

VegyészmérnökiBME: 74

DE: 69

PE: 71

Logisztikai menedzsmentDE: 70

ME: 67

SZE: 66

Műszaki menedzserBME: 76

DE: 64

SZIE: 54

PénzügyBCE: 55

KE: 76

PTE: 88

Milyenek a pontszámítási szabályok?

A mesterképzésre jelentkezők felvételéről a felsőoktatási intézmények saját hatáskörben, szakonként egységes rangsorolás alapján döntenek. A jelentkezők teljesítményét 100 pontos rendszerben értékelik: azt nem veszik figyelembe, hogy ki melyik intézményben szerezte meg a BA-/BSc-diplomát, más szempontok alapján - például az alapfokú oklevél minősítése, a korábbi tanulmányok félévi eredményeinek átlaga, a szóbeli és írásbeli felvételi vizsga eredménye - döntenek a felvételizők sorsáról.

Felvételi jelentkezés lépésről lépésre - 2018

Online képzés célja: Az Eduline online videós felvételi tájékoztatója végigvezet a 2018-as felsőoktatási felvételi minden fontosabb lépésén a szakválasztástól a ponthatárhúzásig. Segítünk, hogy ne vessz el a jogszabályok útvesztőjében és ne veszíts értékes pluszpontokat a felvételi során. | | Kiemelt képzések , Tanulástámogatás

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.