Keresztféléves felvételi: ilyenek a ponthatárok a legnépszerűbb alapszakokon

Több mint 5800-an jelentkeztek az idei keresztféléves felvételire - a legnépszerűbb alap- és osztatlan szakok listája az idén sem változott jelentősen. Íme, a legtöbb diákot vonzó képzések és a 2015-ös keresztféléves ponthatárok.

  • Eduline
Shutterstock

Az egyetemek és főiskolák az idei keresztféléves felvételin sem hirdettek meg állami ösztöndíjas alap- és osztatlan szakokat - vagyis aki ilyen képzést szeretne elkezdeni februárban, csak önköltséges formában tanulhat. A legnépszerűbb mesterszakok keresztféléves ponthatárait itt nézhetitek meg.

A tíz legnépszerűbb alapszak és a ponthatárok

Alapszak

Ponthatárok (nappali, önköltséges)

Gazdálkodási és menedzsment

 BKF (magyar nyelvű képzés): 276, GDF: 266, KJF (budapesti képzési hely): 346

Emberi erőforrások

 ZSKF: 299, BKF: 338

Kereskedelem és marketing

 KRF: 260, BKF (magyar nyelvű képzés): 262

Pénzügy és számvitel

 TPF (budapesti képzési hely): 354, PTE: 372, ZSKF: 300

Műszaki menedzser

 GDF (távoktatási forma): 276, ÓE (távoktatási forma): 260, SZE (távoktatási forma): 266

Turizmus-vendéglátás

 BKF (magyar nyelvű képzés): 264, KJF (budapesti képzési hely): 308

Tanító

 ELTE (levelező): 304

Kommunikáció és médiatudomány

 BKF (magyar nyelvű képzés): 284, KJF (budapesti képzési hely): 264, ZSKF: 322

Villamosmérnöki

 ÓE (távoktatási forma): 268

Gazdaságinformatikus

 GDF: 275, ZSKF (levelező): 278

Az idén sem küldik ki postán az Oktatási Hivatal besorolási határozatát (ebben szerepel az egyes szakokon elért pontszámotok, a megjelölt képzések ponthatára, valamint az arról szóló döntés, hogy bekerültetek-e a valamelyik szakra, és ha igen, melyikre).

A besorolási döntést az e-felvételi felületén nézhetitek meg, és onnan tölthetitek le pdf formátumban - amikor a dokumentum elérhetővé válik, e-mailben kaptok értesítést, legkésőbb január 25-ig.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.