Ezekre a szakokra több ezren szeretnének bejutni a 2018-as felvételin

Hányan jelentkeztek a 2018-as felvételin a informatikai képzésre? Melyik a legnépszerűbb szak? Itt találjátok az összes és az első helyes jelentkezők számát népszerűség szerint.

  • Eduline
Pexels / Tim Gouw

Összesen 12313-an jelentkeztek informatikai képzésre 2018-ban, ebből 9374-en jelöltek meg valamilyen képzést első helyen. Az alapszakok közül a mérnökinformatikus a legnépszerűbb képzés, több mint hatezren jelölték meg a jelentkezési lapon, első helyre 3585-en sorolták ezt a képzést. A következő táblázatban megnézhetitek, hányan szeretnének bejutni a informatikai szakokra.

KépzésÖsszes jelentkezőElső helyes jelentkezők
mérnökinformatikus63583585
programtervező informatikus41912323
gazdaságinformatikus41591969
üzemmérnök-informatikus1019425

Előzetes központi ponthatárt a felsoroltak közül egyik szaknál sem húztak 2018-ban. A különböző szakokon a jelentkezők által szerzett összpontszám alapján kialakított egységes rangsorolás, az intézmények kapacitása, valamint egyéb szempontok figyelembevételével várhatóan 2018. július 25-én határozzák meg a felvételi ponthatárokat.

A tavalyi (2017-es) hivatalos ponthatárokat itt nézhetitek meg, természetesen konkrét egyetem képzésére keresve. További képzések előzetes ponthatárairól pedig itt olvashattok.

A 2018-as felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Felvételizők, figyelem! Ilyenek a 2018-as ponthatárok a népszerű szakokon?

Így számolhatjátok ki a felvételi pontjaitokat és itt nézhetitek meg a hivatalos összpontszámotokat. Mutatjuk, melyik a szakokon szinte lehetetlen ösztöndíjas helyet szerezni, és kik jelentkezhetnek a pótfelvételire. Minden, amit az idei ponthatárokról tudni kell. Így számolhatjátok ki a felvételi pontjaitokat Szeretnétek kiszámolni, hány pontot szereztetek tanulmányi és érettségi eredményeitekkel, nyelvvizsgával, versenyeredményekkel az idei felvételin?

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.