Indul a 2017-es egyetemi-főiskolai felvételi: valamivel több mint másfél hónapotok van arra, hogy eldöntsétek, milyen képzésekre jelentkeztek.
Sok mindent már korábban lehetett tudni a 2017-es felvételiről: például azt, hogy ismét központi - és igen magas - ponthatárokat húznak több tucat szakon, így aztán például a gazdasági képzésekre jelentkezők kitűnő érettségi, nyelvvizsga vagy emelt szintű érettségi nélkül nem szerezhetnek majd állami ösztöndíjas helyet.
A központi ponthatárok 2017-es listáját itt nézhetitek meg, a legmagasabb ponthatárokról pedig itt olvashattok.
A 2017-es hivatalos felvételi tájékoztatót itt találjátok.
Sok szakon kötelező az emelt szintű érettségi
Azt is több hónapja tudni lehet, hogy számos szakra csak akkor juthattok be 2017-ben, ha egy vagy két tantárgyból emelt szintű érettségit tesztek.
A legnehezebb dolguk az állatorvosi, általános orvosi, fogorvosi és gyógyszerész képzésre jelentkezőknek lesz, ők ugyanis két tárgyból kénytelenek a nehezebb (de egyben több pontot érő) érettségit választani. A teljes listát itt nézhetitek meg.
Több szak eltűnik
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a 2017-es felvételin már nem jelentkezhettek olyan népszerű alapszakokra, mint az andragógia, a társadalmi tanulmányok, számos agrár-, művészeti és művészetközvetítési képzésre.Több szakot összevonnak - van, amely szakirányként működik tovább -, más képzéseknek pedig a nevét változtatják meg.
A listát itt nézhetitek meg.
184,34 pont a 200-ból, vagy 133 pont a 150-ből - ilyen és ehhez hasonlóan magas pontszámokkal lehetett bekerülni a legjobb vidéki gimnáziumokba a 2026-os középiskolai felvételin. Mutatjuk tagozatonként a ponthatárokat.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
Parlamenti felszólalásában Lannert Judit elismerte, hogy a magyar diákok romló PISA-eredményei nem magyarázhatók pusztán nemzetközi tendenciákkal.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
Az új elnök programjának középpontjában a hallgatói érdekképviselet megerősítése, az egyetemek közötti együttműködés fejlesztése, valamint a felsőoktatás előtt álló változásokra való felkészülés áll.
