Figyelem! Elstartolt a 2017-es egyetemi felvételi, már lehet jelentkezni

Indul a 2017-es egyetemi-főiskolai felvételi: valamivel több mint másfél hónapotok van arra, hogy eldöntsétek, milyen képzésekre jelentkeztek.

  • Eduline
Shutterstock

Sok mindent már korábban lehetett tudni a 2017-es felvételiről: például azt, hogy ismét központi - és igen magas - ponthatárokat húznak több tucat szakon, így aztán például a gazdasági képzésekre jelentkezők kitűnő érettségi, nyelvvizsga vagy emelt szintű érettségi nélkül nem szerezhetnek majd állami ösztöndíjas helyet.

A központi ponthatárok 2017-es listáját itt nézhetitek meg, a legmagasabb ponthatárokról pedig itt olvashattok.

A 2017-es hivatalos felvételi tájékoztatót itt találjátok.

Sok szakon kötelező az emelt szintű érettségi

Azt is több hónapja tudni lehet, hogy számos szakra csak akkor juthattok be 2017-ben, ha egy vagy két tantárgyból emelt szintű érettségit tesztek.

A legnehezebb dolguk az állatorvosi, általános orvosi, fogorvosi és gyógyszerész képzésre jelentkezőknek lesz, ők ugyanis két tárgyból kénytelenek a nehezebb (de egyben több pontot érő) érettségit választani. A teljes listát itt nézhetitek meg.

Több szak eltűnik

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a 2017-es felvételin már nem jelentkezhettek olyan népszerű alapszakokra, mint az andragógia, a társadalmi tanulmányok, számos agrár-, művészeti és művészetközvetítési képzésre.Több szakot összevonnak - van, amely szakirányként működik tovább -, más képzéseknek pedig a nevét változtatják meg.

A listát itt nézhetitek meg.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.