Érdemes alaposan megtervezni az utolsó középiskolai évet - nyelvvizsgára vagy emelt szintű érettségire érdemes készülni? Tényleg meg lehet duplázni az érettségi pontokat? Tippek.
1. Számoljatok!
Ha alap- vagy osztatlan szakra, illetve felsőoktatási szakképzésre jelentkeztek, a felvételin maximum 500 pontot szerezhettek. Ebből legfeljebb 100 lehet többletpont, így - bár többek között emelt szintű érettségiért, nyelvvizsgáért, versenyeredményt és sportteljesítményért is kaphattok pontot - nem érdemes egyszerre emelt szintű érettségire, versenyre és nyelvvizsgára is készülni. Véges az energiátok, kevés az időtök, ráadásul akkor is csak 100 pontot kaptok, ha például két emelt szintű érettségitek és két nyelvvizsgátok van.
Találjátok ki, mi lesz a stratégia: az emelt szintű érettségivel jól jártok, két vizsgával ugyanis mind a 100 többletpontot megszerezhetitek, ha a tantárgyak kötelezőek vagy kötelezően választhatóak az adott szakon. Mely szakokon kötelező az emelt szintű érettségi 2015-ben? Itt találjátok a listát.
2. OKJ érettségi előtt?
Felejtsétek el. Szakképesítésért csak akkor kaphattok többletpontot a felvételin, ha az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő végzettség felsőfokú vagy emelt szintű, az ilyen tanfolyamok elvégzéséhez azonban érettségire van szükség. Nem kerültetek be az idén a felsőoktatásba? Online kurzusok, önkéntesség, munka: így tölthetitek hasznosan a fennmaradó időt.
Szakképesítésért egyébként 24 többletpontot kaphattok, de csak akkor, ha az adott szakirányon belül jelentkeztek egyetemre vagy főiskolára, és a szakot indító intézmények közösen úgy határoznak, hogy honorálják a szakmai végzettséget – ezt mindig az adott év felvételi tájékoztatójában nézhetitek meg. Az első OKJ-s szakképesítés megszerzése mindenkinek ingyenes: a részleteket itt olvashatjátok.
3. Nyelvvizsga vagy emelt szintű érettségi?
Felesleges ugyanabból az idegen nyelvből nyelvvizsgát szerezni és emelt szintű érettségit is tenni, a felvételin ugyanis csak az egyikért kaphattok többletpontot. Az emelt szintű érettségiért több pont jár (50), de csak akkor, ha legalább 45 százalékos eredményt értetek el, a tárgy pedig az adott szakon kötelező vagy kötelezően választható.
A komplex, középfokú nyelvvizsgáért ennél kevesebb, 28 pontot kaptok, a felsőfokúért pedig 40 többletpont jár. Fontos, hogy nyelvvizsgával maximum 40 pontot lehet szerezni, így akkor is ennyi pluszponttal számoljatok, ha két középfokútok van. November 15-ig jelentkezhettek a februárban induló egyetemi, főiskolai képzésekre: a keresztféléves felvételivel kapcsolatos összes cikkünket itt találjátok.
4. Fel lehet készülni?
Ha úgy döntöttetek, hogy emelt szintű érettségit tesztek, kérdezzétek meg a tanárotokat, szerinte fel tudtok-e a rendelkezésre álló idő alatt készülni. Nézzétek meg a vizsgakövetelményeket, illetve az elmúlt évek feladatsorait.
Ha középfokú nyelvvizsgát szeretnétek tenni, és a nulláról kezditek a felkészülést, körülbelül 550-600 tanórára és ugyanennyi otthoni tanulásra lesz szükségetek. A részleteket itt találjátok, a valamivel könnyebben elsajátítható lovári és eszperantó nyelvről pedig itt, illetve itt olvashattok.
5. Koncentráljatok a kötelező vagy választható tárgyakra
A felvételi pontszám az érettségi és a tanulmányi pontokból (200-200 pont), illetve a többletpontokból (100 pont) tevődik össze, az érettségi pontokat ugyanakkor meg is duplázhatjátok. Így, ha az utolsó két év végi jegyeitek nem voltak olyan jók, ne keseredjetek el, hanem koncentráljatok a kiválasztott szakon kötelező tantárgyakból tett érettségire.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
