Eltűnnek a középszintű idegen nyelvi érettségiről a legkönnyebb feladatok 2017-től.
"A nemzeti alaptantervhez igazítva az élő idegen nyelvi érettségi vizsga középszintje a Közös Európai Referenciakeret (KER) értelmében a B1 szintnek, az emelt szint továbbra is a B2 szintnek felel meg. Ennek alapján mind a követelményekből mind a vizsga leírásából kikerültek az A2-re vonatkozó magyarázatok, az A2 szintnek megfelelő feladatok" - olvasható az idegen nyelvi érettségiket érintő, a 2017-es tavaszi vizsgaidőszaktól életbe lépő változásról az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) oldalán.
Ez azt jelenti, hogy a középszintű angol-, német-, francia-, olasz-, orosz-, spanyol- és egyéb nyelvi érettségiről eltűnnek a legkönnyebb feladatok - vagyis rosszul járnak azok, akik a kettesre hajtanak, a többiek viszont csak néhány könnyen megszerezhető ponttól búcsúzhatnak el.
A középszintű idegen nyelvi érettségi nehézségi foka eddig az A2-B1-es szintnek felelt meg. A B1-es szint a - régi nevén - alapfokú nyelvvizsga szintje, míg az A2-es az "alapszint".
A 2025-ös PISA-mérésen tovább romlott a magyar diákok teljesítménye matematikából és szövegértésből, sőt: mindkét területen az elmúlt 25 év legalacsonyabb eredményét érték el. Természettudományokból ugyanakkor nem történt jelentős változás.
Jelenleg az oktatási tárca azon is dolgozik, hogyan lehet méltányosan és jogszerűen kivonni a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről a tanárszakokat.
Nem mindennapi hibával kerültek a diákokhoz egyes nyolcadik osztályos magyar nyelvtankönyvek Szerbiában: a kiadvány borítóján a „Magyar nyelv” felirat helyett „Magar nyelv” szerepel.
A 2025-ös PISA-eredmények után a Nemzeti alaptanterv átalakítására készül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint az új NAT-ban az eddigieknél jóval nagyobb hangsúlyt kell helyezni az alapkompetenciákra, különösen a szövegértésre és a matematikára.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Szeptember 8-ig lehet véleményezni azt a rendelettervezetet, mely szerint diákonként 26 ezer forintos egyszeri rezsitámogatást kapnak az egyházi iskolák. Miért jár 35 százalékkal több állami pénz ugyanazért a közfeladatért egy egyházi iskolának, mint egy civil alapítványi intézménynek?
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
