Hiánypótlás a felvételin? Meddig lehet feltölteni a hiányzó dokumentumokat, minden dokumentum hiányáról értesítenek-e? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.
Az E-felvételiben 2018. április 19-től folyamatosan nyomon követhetitek a rögzített adatokat, ellenőrizhetitek a feltöltött dokumentumokat és azok feldolgozottsági státuszát, valamint láthatjátok a vizsgaeredményeiteket, a felvételi pontjaitokat, majd pedig a besorolási döntésről szóló határozatot is.
Honnan tudom, hogy milyen dokumentumokat kell még pótolni a felvételi jelentkezéshez? Mindenről kapok értesítést?
Legkésőbb 2018. június 11-ig általános tájékoztatást kaptok az egyes pontszámítási módokhoz szükséges dokumentumokról és ezek ellenőrzéséről. Az általános tájékoztató és az egyedi (névre szóló) hiánypótlási felhívás nem azonos.
Azonban fontos, hogy nem minden dokumentumhiány (ilyen pl. többletpontra jogosító igazolás hiánya) esetén kaptok hiánypótlási felhívást. Ennek oka, hogy minden jelentkező egyénileg dönthet arról, hogy a lehetőségek közül milyen dokumentumok alapján kívánja a pontszámítást kezdeményezni, és ennek alapján kell figyelnie az ahhoz szükséges dokumentumok beküldésére.
A 2018-as érettségiről folyamatosan frissülő cikkeinket itt találjátok.
Felvézelizők, figyelem! Mától újra fontos dolgotok lesz
Mától újra fontos dolga lesz a legtöbb felvételizőnek, ugyanis kezdődik a tavaszi ügyintézés. Az E-felvételiben 2018. április 19-től folyamatosan nyomon követhetitek a rögzített adatokat, ellenőrizhetitek a feltöltött dokumentumokat és azok feldolgozottsági státuszát, valamint láthatjátok a vizsgaeredményeiteket, a felvételi pontjaitokat, majd pedig a besorolási döntésről szóló határozatot is.
Idén mintegy 140 ezren jelentkeztek felsőoktatási képzésre, ebből viszont mindössze 33 ezren mesterszakra, de még kevesebben vannak az első helyes jelentkezők, 11 ezren. De milyen pozíciókba lehet továbbmenni a mesterszakok után, és mennyit lehet keresni velük? Ezt járjuk most körbe.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Pedagógusbérek, a 2026/2027-es tanév rendje, a tankerületi iskolák autonómiájának növelése, a szakképzés szabályai és a digitális képzések beszerzésének egyszerűsítése – ezekben a témákban indított társadalmi egyeztetést az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a megalakulása óta eltelt három hónapban.
Egységes bölcsődei bértábla bevezetését és átfogó bérrendezést sürget a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ). A szervezet szerint jelenleg akár bruttó 200-300 ezer forintos fizetéskülönbség is kialakulhat ugyanazon intézményben, hasonló szakmai tapasztalattal dolgozó munkatársak között attól függően, hogy melyik bérrendszer vonatkozik rájuk.
Milyen legyen a 21. századi egyetem, és milyen készségekre lenne szükségük a hallgatóknak? Hogyan lehetne könnyebb a középiskola és az egyetem közötti átmenet? Többek között ilyen kérdésekről beszélgetett fiatalokkal az EFOTT-on Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter.
Mutatjuk, hogyan alakultak a ponthatárok intézményenként.
Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke a Start című műsorban több olyan szempontot is felvillantott, amelyet szerinte egy új teljesítményértékelési rendszer kidolgozásakor figyelembe kell venni. Szerinte az új modellt nem lehet a szakmai szervezetek bevonása nélkül megalkotni.
Már az első egyeztetések eredményt hoztak a pedagógusok sztrájkjogáról.
