Friss infó: ilyen feladatokat kaptak a diákok a fizikaérettségin

Akkumulátorokról, fonálingáról, a szauna levegőjének hőmérsékletéről, a radioaktív bomlásról és az üvegprizmáról is...

  • Eduline
Fazekas István

Akkumulátorokról, fonálingáról, a szauna levegőjének hőmérsékletéről, a radioaktív bomlásról és az üvegprizmáról is kaptak feladatot a diákok a középszintű fizikaérettségin - tudta meg az eduline.

A középszintű feladatokat és megoldásokat itt nézhetitek meg.

Az emelt szintű feladatsort és a megoldást itt nézhetitek meg.

Itt van a középszintű fizikaérettségi első részének nem hivatalos megoldása

A fizikaérettségiről szóló, folyamatosan frissülő tudósításunkat itt találjátok, a vizsga után jövünk a nem hivatalos megoldásokkal.

A középszintű fizikaérettségi 120 perces, a diákok összesen 90 pontot szerezhetnek. Az első rész egy feleletválasztós kérdéssor, amelyért legfeljebb 40 pontot kaphatnak a vizsgázók, a második, összetett feladatokat tartalmazó rész pedig 50 pontos.

A két részt egyszerre kapják meg a diákok. Az első részben 20 kérdés lesz, nagyjából 25-25 százalékban mechanika és elektromágnesesség, 20-20 százalékban hőtan, illetve atom- és magfizika, 10 százalékban gravitáció és csillagászat. A második rész négy hosszú feladatot tartalmaz, ebből hármat kell megoldani, a két utolsó közül ugyanis lehet választani.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.