Felvételizők, figyelem! Így számolhatjátok ki a pontjaitokat

Összesen hány pontot gyűjthetnek az alapszakra felvételizők? Hogyan lehet kiszámolni, ebből hány ponttal vágtok neki a felvételinek? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.

  • Eduline
Fazekas István

Idén felvételizem: kommunikáció és médiatudomány alapszakra szeretnék bejutni. Összesen hány pontot lehet szerezni a felvételin, és hogyan tudom kiszámolni, hogy ebből körülbelül mennyi pontra számíthatok?

Ha alap- vagy osztatlan képzésre, illetve felsőoktatási szakképzésre jelentkeztek, összesen 500 pontot gyűjthettek: 400 pont jár a tanulmányi és érettségi eredményekért, 100 pont pedig az emelt szintű érettségiért, nyelvvizsgáért, szakképesítésért, versenyeredményekért.

Az alap- és osztatlan szakokon 260 a minimumponthatár: ha ennél kevesebb pontot szereztek - az emelt szintű érettségiért kapott pontokkal, de a más jogcímen kapható többletpontok nélkül -, egyetlen felsőoktatási intézménybe sem kerülhettek be, sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges képzésre. A pontjaitokat az eduline pontszámító kalkulátorával is kiszámolhatjátok. Arról, hogy a pontszámításhoz milyen adatokat kell beírnotok, itt olvashattok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.