Kik kaphatnak többletpontokat esélyegyenlőség jogcímén, és hány pluszponttal számolhatnak a felvételizők?
Jogcímenként és összesen 40 többletpontot kapnak azok a jelentkezők, akik hátrányos helyzetűek, fogyatékossággal élők vagy gyermeket gondoznak.
Hátrányos helyzetűnek azok a felvételizők számítanak, akik még nem töltötték be 25. életévüket, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak, szüleik vagy gyámuk alacsony iskolai végzettségű, alacsony foglalkoztatottságú, vagy akinek a lakókörnyezete elégtelen, például akik szegregátumnak nyilvánított helyen, félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakásban élnek.
A fogyatékossággal élő felvételizők is 40 többletpontot, emellett felmentést vagy könnyítést kaphatnak, ha a kiválasztott felsőoktatási intézmény egészségügyi, pályaalkalmassági, szakmai alkalmassági vizsgát szervez.
A gyermeke gondozása miatt fizetés nélküli szabadságon lévő, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekgondozási díjban részesülő felvételizők is 40 pluszpontott kapnak.
A 2018-as felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.
Fontos: ennél kevesebb ponttal esélyetek sincs bekerülni az egyetemre
A 2018-as felsőoktatási felvételin is lesz minimumponthatár, az alap- és osztatlan szakokra jelentkezőknek legalább 280 pontot kell gyűjteniük ahhoz, hogy egyáltalán esélyük legyen bekerülni bármelyik képzésre. 280 pont - legalább ennyit kell gyűjteni ahhoz a 2018-as felvételin az emelt szintű érettségiért, a nyelvvizsgáért és az OKJ-s végzettségért járó többletpontokkal együtt, de a más jogcímen kapható többletpontok nélkül.
Felvételi jelentkezés lépésről lépésre - 2018
Online képzés célja: Az Eduline online videós felvételi tájékoztatója végigvezet a 2018-as felsőoktatási felvételi minden fontosabb lépésén a szakválasztástól a ponthatárhúzásig. Segítünk, hogy ne vessz el a jogszabályok útvesztőjében és ne veszíts értékes pluszpontokat a felvételi során. | | Kiemelt képzések , Tanulástámogatás
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
