Meddig kell befizetni a felvételi kiegészítő eljárási díjat?

Arra már korábban válaszoltunk, hogy mennyit kell fizetni, egyáltalán kell-e fizetni az egyetemi-főiskolai jelentkezésért? Hány szakot lehet ingyen megjelölni? Most az a kérdés, hogyan lehet ezeket a pénzügyeket elintézni.

  • Eduline
pixabay

Ahogy már korábban volt szó róla, a 2018-as felvételin három képzés megjelölése díjmentes. A további jelentkezési helyekért 2000-2000 Ft kiegészítő díjat kell fizetnetek.

A kiegészítő eljárási díjat egy összegben kell befizetni az alábbi fizetési módok valamelyikével: azaz banki átutalással vagy internetes tranzakcióra alkalmas bankkártyával, az E-felvételiből elérhető internetes felületen.

A befizetés (vagyis a tranzakció indításának és sikeres befejezésének) határideje megegyezik a jelentkezési határidővel, amely 2018. február 15. (éjfél). A befizetendő összeget az E-felvételi rendszere automatikusan kiszámolja, ami látható a felület Fizetés menüpontjában is.

Ilyenek lesznek a minimumponthatárok a 2018-as felvételin

Változnak-e 2018-ban a felvételi minimumponthatárai? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk. Újra szeretnék felvételizni, de 300-nál kevesebb pontom van. Emelkedett a minimumponthatár? Vagy maradt a tavalyi? 2018-ban marad a 2017-es minimumponthatár: - alap- és osztatlan szakon 280 pont - felsőoktatási szakképzésen 240 pont- mesterképzésen 50 pont Ha ennél kevesebb pontot szereztek, sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges formában nem kezdhetitek meg tanulmányaitokat.

Felvételi jelentkezés lépésről lépésre - 2018

Online képzés célja: Az Eduline online videós felvételi tájékoztatója végigvezet a 2018-as felsőoktatási felvételi minden fontosabb lépésén a szakválasztástól a ponthatárhúzásig. Segítünk, hogy ne vessz el a jogszabályok útvesztőjében és ne veszíts értékes pluszpontokat a felvételi során. | | Kiemelt képzések , Tanulástámogatás

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.