Meddig kell befizetni a felvételi kiegészítő eljárási díjat?

Arra már korábban válaszoltunk, hogy mennyit kell fizetni, egyáltalán kell-e fizetni az egyetemi-főiskolai jelentkezésért? Hány szakot lehet ingyen megjelölni? Most az a kérdés, hogyan lehet ezeket a pénzügyeket elintézni.

  • Eduline
pixabay

Ahogy már korábban volt szó róla, a 2018-as felvételin három képzés megjelölése díjmentes. A további jelentkezési helyekért 2000-2000 Ft kiegészítő díjat kell fizetnetek.

A kiegészítő eljárási díjat egy összegben kell befizetni az alábbi fizetési módok valamelyikével: azaz banki átutalással vagy internetes tranzakcióra alkalmas bankkártyával, az E-felvételiből elérhető internetes felületen.

A befizetés (vagyis a tranzakció indításának és sikeres befejezésének) határideje megegyezik a jelentkezési határidővel, amely 2018. február 15. (éjfél). A befizetendő összeget az E-felvételi rendszere automatikusan kiszámolja, ami látható a felület Fizetés menüpontjában is.

Ilyenek lesznek a minimumponthatárok a 2018-as felvételin

Változnak-e 2018-ban a felvételi minimumponthatárai? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk. Újra szeretnék felvételizni, de 300-nál kevesebb pontom van. Emelkedett a minimumponthatár? Vagy maradt a tavalyi? 2018-ban marad a 2017-es minimumponthatár: - alap- és osztatlan szakon 280 pont - felsőoktatási szakképzésen 240 pont- mesterképzésen 50 pont Ha ennél kevesebb pontot szereztek, sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges formában nem kezdhetitek meg tanulmányaitokat.

Felvételi jelentkezés lépésről lépésre - 2018

Online képzés célja: Az Eduline online videós felvételi tájékoztatója végigvezet a 2018-as felsőoktatási felvételi minden fontosabb lépésén a szakválasztástól a ponthatárhúzásig. Segítünk, hogy ne vessz el a jogszabályok útvesztőjében és ne veszíts értékes pluszpontokat a felvételi során. | | Kiemelt képzések , Tanulástámogatás

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.