Felvételi 2018: ez a vizsga sok jelentkezőnek jelent majd segítséget

Újra kell vizsgázniuk azoknak a felvételizőknek, akik még a régi rendszerben érettségiztek, de most olyan szakra jelentkeznének, ahová csak emelt szintű érettségivel lehet bejutni? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.

  • Eduline
Túry Gergely

Majdnem tizenöt éve érettségiztem, de most szeretnék elvégezni egy alapszakot. Olyat választottam ki, amelyhez kellene egy emelt szintű érettségi, de amikor én jártam középiskolába, még nem lehetett ilyen vizsgára jelentkezni. Újra le kell érettségiznem ebből az egy tantárgyból?

Van másik megoldás is, tavaly óta a jelentkezés feltételeként meghatározott emelt szintű érettségi vizsgakövetelményét – a felvételi eljárás részeként, a felsőoktatási intézmény által szervezett – legalább 45%-os eredményű felsőoktatási felvételi szakmai vizsgával is teljesíthetitek.

De csak akkor, ha a kétszintű érettségi vizsga bevezetése előtt szereztétek az érettségi bizonyítványt és az adott tantárgyból is vizsgáztatok (más esetekben is van erre lehetőség, például ha valamelyik EGT-tagállamban, Ukrajnában vagy Szerbiában érettségiztetek).

Fontos feltétel még, hogy a felsőoktatási felvételi szakmai vizsgát csak az teheti le, aki olyan szakra jelentkezik, ahol előírás legalább egy emelt szintű érettségi.

Felvételi jelentkezés lépésről lépésre - 2018

Online képzés célja: Az Eduline online videós felvételi tájékoztatója végigvezet a 2018-as felsőoktatási felvételi minden fontosabb lépésén a szakválasztástól a ponthatárhúzásig. Segítünk, hogy ne vessz el a jogszabályok útvesztőjében és ne veszíts értékes pluszpontokat a felvételi során. | | Kiemelt képzések , Tanulástámogatás

Ilyen lesz a 2018-as egyetemi felvételi: négy fontos dolog, amit már most tudunk

Milyenek lesznek a minimumponthatárok a 2018-as felsőoktatási felvételin? Milyen szakokon teszik kötelezővé egy vagy két tantárgyból az emelt szintű érettségit? És változnak-e a pontszámítási szabályok? A 2018-as felvételi több mint két hónap múlva rajtol, de néhány dolgot már most tudni lehet a szabályokról.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.