Jövő héten kiderülnek az idei felvételi ponthatárai. Megvan, melyik korosztály jelentkezett legnagyobb arányban a 2018-as felvételire. Itt vannak a legfrissebb statisztikák.
Jövő héten kiderülnek az idei felvételi ponthatárai. Idén legnagyobb arányban a 27 évesek és az ennél idősebbek jelentkeztek a felsőoktatásba, összesen 23 554-en. A második legnagyobb jelentkezői csoport a 19 éveseké (22 866 fő, 21 711-en állami ösztöndíjas képzést jelöltek meg). A harmadik legnépesebb jelentkezői korosztály a 20-21 éveseké, 20 863 jelentkezővel - derül ki a Felvi adataiból.
A 18 éves és ennél fiatalabbak közül 14 518-an, a 22-23 éves korosztályból 14 070-en, a 24-26 éves korosztályból pedig 11 837-en jelentkeztek a 2018 szeptemberében induló egyetemi és főiskolai képzésekre.
| Várjátok velünk a ponthatárokat! |
Az Eduline-on minden fontos információt megtaláltok: megmutatjuk, milyen programok közül választhatnak ma azok, akik nem otthon szeretnék várni a 2018-as felvételi ponthatárait, tudósítóink rendszeresen bejelentkeznek a budapesti Pont Ott Partiról, ahol (többek között) felvételizőket kérdeznek arról, milyen szakra felvételiztek, milyen eredményre számítanak, van-e B tervük, ha nem sikerül a felvételi. Utánajárunk, melyek 2018 legnépszerűbb egyetemei, főiskolái és szakjai, milyenek az előzetes ponthatárok a kiemelt szakokon, és azt is megtippeljük, melyik képzésen húzzák majd a legmagasabb ponthatárt. És a lényeg: este nyolckor jövünk a 2018-as ponthatárokkal! Ha semmiről nem szeretnétek lemaradni, kövessétek Facebook-oldalunkat! |
Itt a lista: ez a 10 legnépszerűbb egyetem a 2018-as felvételin, több tízezren jelentkeztek
Nyilvánosságra hozták a 2018-as egyetemi-főiskolai felvételi jelentkezési statisztikáit. A tavalyi évhez hasonlóan idén is az Eötvös Loránd Tudományegyetem áll az első helyen, mögötte a Debreceni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem. A legtöbben az Eötvös Loránd Tudományegyetemet jelölték meg a 2018-as felvételin, összesen 24 132-en.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
