Hány pontot ér a 2017-es egyetemi-főiskolai felvételin a középiskolában szerzett jegy földrajzból, biológiából, kémiából vagy fizikából? Miért érdemes ezekből a tárgyakból is jó jegyet bezsebelni?
A felvételi pontszámítás egyik alapszabálya, hogy a négy fő tantárgy - a magyar, a matematika, a történelem és az idegen nyelv - mellett egy természettudományos tárgy középiskolai eredményét is pontokra váltják.
Természettudományos tárgy a biológia, a földrajz, a kémia, a fizika, a természetismeret és természettudomány. Ha nem volt olyan természettudományos tárgyatok, amelyet legalább két évig tanultatok, két − legalább egy évig tanult − természettudományos tárgy év végi jegyeivel is számolhattok.
A magyarból, matekból, történeleből, idegen nyelvből és természettudományos tárgyból szerzett - utolsó két év végi- érdemjegyeket kell összeadni, majd duplázni, így maximum 100 pontot szerezhetnek.
Ez azt jelenti, hogy a felvételi maximálisan elérhető 500 pontból 20-at a természettudományos tárgy eredménye határoz meg - úgyhogy érdemes jó jegyet szerezni ebből a tárgyból is.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
