Az alapszabály évek óta változatlan: a B2-es, komplex (régi nevén középfokú, C típusú) nyelvvizsgáért 28, a C1-es, komplex (régi nevén felsőfokú, C típusú) nyelvvizsgáért 40 pont jár, ez így lesz a 2017-es felsőoktatási felvételin is. Fontos azonban, hogy bizonyos esetekben nem kaptok vagy kevesebb pontot kaptok a nyelvvizsgáért. Íme, a szabályok.
Két nyelvvizsga két különböző nyelvből?
A nyelvtudásért maximum 40 többletpontot kaphattok, bármennyi nyelvvizsgátok is van. Két B2-es nyelvvizsgáért például 28+28 pont járna, de az 56 helyett csak 40 számít be többletpontként.
Ugyanez a helyzet akkor is, ha van egy felső- és egy középfokú nyelvvizsgátok, mondjuk az egyik angolból, a másik németből: a 40-es keret miatt csak a felsőfokú számít pontként a felvételin.
Ugyanabból a nyelvből közép- és felsőfokú nyelvvizsga?
Egy nyelvből csak egy nyelvvizsgáért jár többletpont. A felsőfokúért megkapjátok a 40 pontot, de a középfokúért nem jár pluszpont.
Csak a szóbeli vagy az írásbeli részért?
Csak azok a felvételizők kapják meg a 28, illetve a 40 pontot a szóbeli vagy az írásbeli rész teljesítéséért, akik sajátos nevelési igényük miatt nem tudják megszerezni a komplex B2-es vagy C1-es nyelvvizsgát. Ehhez azonban igazolások kellenek.
Nyelvvizsga és emelt szintű érettségi ugyanabból a nyelvből?
A szabályok szerint azok a jelentkezők, akik ugyanabból a nyelvből nyelvvizsgát és emelt szintű érettségit is tesznek, csak az emelt szintű érettségiért kapnak pluszpontot. Az ugyanis tízzel többet ér, mint a felsőfokú nyelvvizsga - így 40 helyett 50 pontot zsebelhettek be.
184,34 pont a 200-ból, vagy 133 pont a 150-ből - ilyen és ehhez hasonlóan magas pontszámokkal lehetett bekerülni a legjobb vidéki gimnáziumokba a 2026-os középiskolai felvételin. Mutatjuk tagozatonként a ponthatárokat.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
Parlamenti felszólalásában Lannert Judit elismerte, hogy a magyar diákok romló PISA-eredményei nem magyarázhatók pusztán nemzetközi tendenciákkal.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
Az új elnök programjának középpontjában a hallgatói érdekképviselet megerősítése, az egyetemek közötti együttműködés fejlesztése, valamint a felsőoktatás előtt álló változásokra való felkészülés áll.
