Ezekért a nyelvvizsgákért nem jár többletpont az egyetemi felvételin

Az alapszabály évek óta változatlan: a B2-es, komplex (régi nevén középfokú, C típusú) nyelvvizsgáért 28, a C1-es, komplex (régi nevén felsőfokú, C típusú) nyelvvizsgáért 40 pont jár, ez így lesz a 2017-es felsőoktatási felvételin is. Fontos azonban, hogy bizonyos esetekben nem kaptok vagy kevesebb pontot kaptok a nyelvvizsgáért. Íme, a szabályok.

  • Eduline

Két nyelvvizsga két különböző nyelvből?

A nyelvtudásért maximum 40 többletpontot kaphattok, bármennyi nyelvvizsgátok is van. Két B2-es nyelvvizsgáért például 28+28 pont járna, de az 56 helyett csak 40 számít be többletpontként.

Ugyanez a helyzet akkor is, ha van egy felső- és egy középfokú nyelvvizsgátok, mondjuk az egyik angolból, a másik németből: a 40-es keret miatt csak a felsőfokú számít pontként a felvételin.

Ugyanabból a nyelvből közép- és felsőfokú nyelvvizsga?

Egy nyelvből csak egy nyelvvizsgáért jár többletpont. A felsőfokúért megkapjátok a 40 pontot, de a középfokúért nem jár pluszpont.

shutterstock

Csak a szóbeli vagy az írásbeli részért?

Csak azok a felvételizők kapják meg a 28, illetve a 40 pontot a szóbeli vagy az írásbeli rész teljesítéséért, akik sajátos nevelési igényük miatt nem tudják megszerezni a komplex B2-es vagy C1-es nyelvvizsgát. Ehhez azonban igazolások kellenek.

Nyelvvizsga és emelt szintű érettségi ugyanabból a nyelvből?

A szabályok szerint azok a jelentkezők, akik ugyanabból a nyelvből nyelvvizsgát és emelt szintű érettségit is tesznek, csak az emelt szintű érettségiért kapnak pluszpontot. Az ugyanis tízzel többet ér, mint a felsőfokú nyelvvizsga - így 40 helyett 50 pontot zsebelhettek be.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.