Milyen szakokon húzták 2014-ben a legmagasabb ponthatárokat? Melyik volt az a tíz alap- és osztatlan képzés, ahova csak jeles érettségivel és többletpontokkal lehetett bekerülni?
Tavaly a legnehezebben azokra az alap- és osztatlan szakokra lehetett bekerülni, amelyeken központi ponthatárt húztak (ezeken a képzéseken az idén is így határozták meg a ponthatárokat - a listát itt találjátok), de az ELTE és a PPKE osztatlan tanári szakára 470-en felüli pontok kellettek.
Intézmény és szak | Ponthatár |
| ELTE osztatlan tanári (matematikatanár; spanyol nyelv és kultúra tanára, állami ösztöndíjas és önköltséges) | 478 |
| PPKE osztatlan tanári (történelemtanár és állampolgári ismeretek tanára, latin nyelv és kultúra tanára, állami ösztöndíjas és önköltséges) | 476 |
| Budapesti Corvinus Egyetem, kereskedelem és marketing (önköltséges) | 470 |
| Budapesti Corvinus Egyetem, nemzetközi gazdálkodás (magyar nyelven, önköltséges) | 468 |
| ELTE osztatlan tanári (matematikatanár; francia nyelv és kultúra tanára, állami ösztöndíjas és önköltséges) | 466 |
| alkalmazott közgazdaságtan (magyar nyelven, állami ösztöndíjas) | 465 (központi ponthatár) |
| gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés (állami ösztöndíjas) | 465 (központi ponthatár) |
| nemzetközi tanulmányok (állami ösztöndíjas) | 465 (központi ponthatár) |
| ELTE osztatlan tanári (matematikatanár; latin nyelv és kultúra tanára, állami ösztöndíjas és önköltséges) | 464 |
| osztatlan jogász (állami ösztöndíjas) | 464 (központi ponthatár) |
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
