Ezekre a szakokra szinte lehetetlen bekerülni: hol húzzák a legmagasabb ponthatárokat?

Milyen szakokon húzták 2014-ben a legmagasabb ponthatárokat? Melyik volt az a tíz alap- és osztatlan képzés, ahova csak jeles érettségivel és többletpontokkal lehetett bekerülni?

  • Eduline
Shutterstock

Tavaly a legnehezebben azokra az alap- és osztatlan szakokra lehetett bekerülni, amelyeken központi ponthatárt húztak (ezeken a képzéseken az idén is így határozták meg a ponthatárokat - a listát itt találjátok), de az ELTE és a PPKE osztatlan tanári szakára 470-en felüli pontok kellettek.

Intézmény és szak

Ponthatár

ELTE osztatlan tanári (matematikatanár; spanyol nyelv és kultúra tanára, állami ösztöndíjas és önköltséges)478
PPKE osztatlan tanári (történelemtanár és állampolgári ismeretek tanára, latin nyelv és kultúra tanára, állami ösztöndíjas és önköltséges)476
Budapesti Corvinus Egyetem, kereskedelem és marketing (önköltséges)470
Budapesti Corvinus Egyetem, nemzetközi gazdálkodás (magyar nyelven, önköltséges)468
ELTE osztatlan tanári (matematikatanár; francia nyelv és kultúra tanára, állami ösztöndíjas és önköltséges)466
alkalmazott közgazdaságtan (magyar nyelven, állami ösztöndíjas)465 (központi ponthatár)
gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés (állami ösztöndíjas)465 (központi ponthatár)
nemzetközi tanulmányok (állami ösztöndíjas)465 (központi ponthatár)
ELTE osztatlan tanári (matematikatanár; latin nyelv és kultúra tanára, állami ösztöndíjas és önköltséges)464
osztatlan jogász (állami ösztöndíjas)464 (központi ponthatár)

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.